Húzott egy váratlant Magyarország az EU-s statisztikákban — az elszegényedés kevésbé fenyegeti a magyarokat, mint a németeket
Az Eurostat legfrissebb kimutatása szerint hazánkban számos fejlettebb európai országhoz képest alacsonyabb a szegénységnek kitett emberek aránya — közölte az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.
Ez alapján tavaly Magyarországon a teljes lakosságának 14,3 százaléka volt kitett az anyagi nélkülözésnek, míg az Európai Unió 27 tagállamának átlaga 16,2 százalék volt — közölte Horváth Sebestyén, az Oeconomus elemzője.
Ezzel olyan sokszor pozitív példaként hivatkozott országokat előz meg a rangsorban hazánk mint Svédország (14,8 százalék), Németország (15,5 százalék), Franciaország (15,9 százalék), Luxemburg (18,1 százalék), Olaszország (18,9 százalék) vagy éppen Románia (19 százalék). Természetesen a szegénység egy olyan társadalmi probléma, amelyet sosem lehet teljesen felszámolni. Ennek megfelelően még a legalacsonyabb szegénységi rátával rendelkező Csehországban is a lakosság közel tizede él anyagi nélkülözésben, amely probléma megoldása a cseh kormányzat komoly erőfeszítéseit igényli. A V4-es országgal szemben Bulgáriában a legmagasabb a szegénységnek kitett emberek aránya, 21,7 százalék.
A szakértő tisztázta: a védőpajzs nem hitel és nem is segély, sőt általában használni sem kell
Mi alapján számolják az EU szegénységi rátáját?
Az Eurostat a szegénységnek kitett emberek arányára vonatkozó statisztikát nem és életkor alapján készíti el. A 2024-es uniós rangsorban ezen mutató tekintetében hazánk a középmezőnybe tartozik; a 27 tagállam közül a 13. helyen állunk.
Legjobban Dánia teljesített, ahol a 18 év alatti fiatalok 10,1 százaléka volt kitéve az elszegényedésnek.
Az uniós átlag 19,3 százalék volt, míg Spanyolországban a legrosszabb a helyzet; a fiatalok közel 30 százaléka él az Eurostat szegénységi küszöbe alatt.
Kik számítanak szegénynek?
Az Európai Bizottság által felügyelt uniós statisztikai hivatal a szociális transzferek (egyebek mellett nyugdíj, családi pótlék, de bele számítanak az egyéb nem anyagi juttatások is) utáni egyenértékesített (vásárlóerő-paritáson számított, tehát a tagállamonként eltérő árszínvonalat is figyelembe vevő) medián jövedelem 60 százalékánál kevesebbet keresőket sorolja a szegénységnek kitett (vagy szegénységben élő) társadalmi csoportba.
A módszertan több hiányossággal is rendelkezik, ugyanis a szegénységnek nem egy abszolút mértéket állít, hanem a jövedelmi viszonyok alapján határozza meg az érintett embereket.
Szemléletes példával ha egy sziget két lakója közül az egyik kétszer akkora keresettel bír mint a másik, akkor az Eurostat szegénységi statisztikája szerint a lakosság fele szegénységnek kitett. Függetlenül attól, hogy a fele akkora keresettel rendelkező ember milyen anyagi helyzetben él.
