Donald Trump és Orbán Viktor: a béke és 70 milliárd dollár – hatalmas a tét Washingtonban, „katasztrofális sikerre” utaznak

Szenvedő milliók békéje és gigászi újjáépítési összeg a tét a washingtoni találkozón, ahová a magyar kormányfő siet csütörtökön. Nem csoda, ha erre a magyar választási kampány utolsó heteiben is energiát és időt szakít Orbán Viktor: a Donald Trump létrehívta Béketanácsba az elsők közt hívták meg, a szervezeten keresztül a jövőben is a világfolyamatok ütőerén tarthatja kezét a kis Magyarország, és nem utolsósorban jó alkalom találkozni a nagy hatalmú amerikai elnökkel, akinek barátsága már eddig is védelmet nyújtott a magyaroknak az európai politikai és gazdasági viharokkal szemben. 

Donald Trump egy évvel ezelőtti hatalomra kerülése lehetőséget biztosított az évek óta folyó gázai pusztítás és öldöklés befejezésére, és számunkra szimbolikus biztatást is jelentett, hogy az őszre tényleg sikerült lezáratnia a felekkel – Izraellel és a Hamász palesztin terrorszervezettel – a háborút. Az amerikai elnök ezt követően azonnal a számunkra húsbavágó ukrajnai háború lezárására fordult rá.

A nyomására megindult béketárgyalások sajnos mindmáig nem vezettek eredményre, de a reményt nem adta fel sem az Egyesült Államok, sem Magyarország, miközben Brüsszel háborúra készül.

Ebben a helyzetben szintén különleges és szimbolikus jelentősége van, a washingtoni Béketanács-ülés milyen eredményre jut a már kivívott béke megőrzését és az újraépítést illetően. Gáza romokban hever, a harcok beszüntetése ellenére sem sikerült még minden politikai jellegű problémát véglegesen lezárni, miközben kezdeni kell valamit az ott élők keserves sorsával, eltakarítani a romokat és elkezdeni az újjáépítést. 

Más és mégis hasonló problémák jelentkezhetnek, ha a világ az Európai Unió ellenkezését legyőzve lezárná az ukrajnai konfliktust.

Az izraeli háború eltakarítása: ezzel néz szembe a Gázai övezetben Donald Trump és Orbán Viktor

Mit kell tenni, hogy vége legyen az ukrajnai háborúnak, továbbra is isten tudja, ha ez lenne a politikai akarat Brüsszelben és a nagy európai fővárosokban, az minden bizonnyal mérföldekkel hozná közelebb az európai vérontás és rombolás befejezését és lehetőséget adna Európa megroppant gazdasági jövőjének újragondolására.

Az izraeli háború esetében Donald Trump erőfeszítéseinek köszönhetően előrébb tart a világ, miután a megrepedt világpolitikai rend szervezetei, első helyen az ENSZ képtelennek bizonyultak a két nagy háború kezelésére.

Miután a Hamász és Izrael belementek a fegyverszünetbe, a vérontás nélküli átmeneti hónapok után rendezni kell 

• a tartós politika nyugalom kérdését,
•  illetve a humanitárius válság, a romeltakarítás, az újjáépítés és mindezek finanszírozásának ügyét 

a háború előtt kétmilliós és Hamász-ellenőrizte, azóta félig izraeli kontroll alá került Gázai övezetben.

Gáza és a pénzügyek: hatalmas összegre lesz szükség, aminek csak egy része van meg

A várható összköltségek mellett eltörpül, de biztató kezdet, hogy Donald Trump hét végi közlése szerint a Béketanács alapítói több mint ötmilliárd dollárt adtak össze a Gázai humanitárius erőfeszítések és újjáépítés céljaira. Washington a tartós béketanácsi tagság díjaként egymilliárd dollár biztosítását jelölte meg ezekre a célokra.

Az újjáépítés természetesen nagy üzlet is, lehet tehát remélni tovább jelentős összegek érkezését is a későbbiekben, nem is csak állami résztvevőktől. Amire szükség is lesz, hiszen a költségeket nagyságrenddel az ötmilliárd fölé becsülik.

Ha figyeltük, hogy fejlődtek tavaly a becslések: egyre nőttek, így ezen a téren nagyon optimistának lenni nem érdemes. 

• Az ENSZ, az EU és a Világbank kezdetben 49 milliárd dollárra becsülte a gázai károkat és több mint 53 milliárdra az újjáépítés költségeit a következő évtizedben. 
• Az ENSZ-től ezt követően már egy 70 milliárd dolláros becslés érkezett. 
• Egyes elemzők azonban a 120 milliárdot sem tartották lehetetlennek.

Nem reménytelen a helyzet, a finanszírozás már csak azért is összeállhat, ha nem is humanitárius megfontolásokból, mert az újjáépítés üzlet. 

Érdekes fejlemény, hogy a Financial Times értesülései szerint a JPMorgan Chase is jelentkezett, hogy pénzügyi szolgáltatásokat nyújtson a Béketanácsnak. Ugyanaz a bank, amelyet korábban Trump legalább ötmilliárd dolláros kártérítésre perelt be, azzal vádolva, hogy első elnöki periódusának zárultakor politikai okokból megszüntették ő maga és cégei számára a banki szolgáltatásokat.

Gáza most csendes, de további erőfeszítések kellenek, hogy így is maradjon

Trump a Truth Social közösségimédia-platformján közölte, hogy a béke biztosítására többezres személyzetre lesz szükség, és arra, hogy a Hamász fenntartsa elkötelezettségét a teljes demilitarizáció iránt.

A Trump szeptemberben bejelentett 20 pontos béketervében vizionált új Gáza létrejöttéhez mindenképp szükséges az övezet felét még mindig kontrollja alatt tartó Hamász féken tartása és közreműködése. Rengeteg fegyvert kell tőlük begyűjteni.

Jared Kushner, a terv amerikai tető alá hozója néhány hete a davosi fórumon ismertette a újjáépítési „mestertervet”.

Ez a Bloomberg ismertetése szerint a déli Rafah és Hán-Júnisz városokkal, valamint az északi Gáza várossal kezdődne. Kushner elmondta: Rafahban már meg is kezdődtek a romeltakarítási munkálatok, és hozzátette, hogy az ottani újjáépítés két-három éven belül befejeződhet.

A kezdeti elképzelést elvetették: ennek alapján csak az izraeli ellenőrzés alatt álló területet építették volna újjá, ehelyett azonban a teljes területre kiterjedő terv mellett döntöttek, abból a feltételezésből kiindulva, hogy a Hamász együttműködik majd. „Tervezzünk katasztrofális sikert” – mondta. „Az emberek kérdezik, mi a B tervünk. Nincs B tervünk.”

Izraeli becslések szerint a fel nem robbant lőszerek eltávolítása két évig is eltarthat, és ennél is több időbe telhet a Hamász több száz kilométernyi alagútjának feltárása és megsemmisítése.

– idézte a Bloomberg.