Orbán Viktor: megvan a bérmegállapodás
Hétfő reggel élőben jelentkezett be Orbán Viktor miniszterelnök a YouTube-on, a videó címe pedig az volt, hogy megvan a bérmegállapodás. A következő három évre szóló bérmegállapodásról már a múlt héten kiszivárogtak a részletek, mely szerint megegyeztek a munkaadók és a szakszervezetek a 2025-ös minimálbér és garantált bérminimum emeléséről, amelyet mind a hat szervezet hamarosan aláírhat.
A megállapodás ambiciózus, de motiváló is a munkáltatók számára
A bejelentés során nem csak a kormányfő szólal meg, hanem a munkaadók és a szakszervezetek képviselői is. Perlusz László a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) elnöke elmondta, hogy a bérmegállapodás nagyon ambiciózus.
A minimálbér 9, a garantált bérminimum pedig 7 százalékkal emelkedik. A minimálbér ezt követő két évben pedig 13 és 14 százalékkal nő.
Mindez a munkaadók számára motiváló, hiszen ezt a pénzt meg is kell termelni.
Perlusz László szerint a megállapodásban a munkavállalóknak és a kormánynak is szerepe van, utóbbi részéről a Demján Sándor Program és a Széchenyi Kártya Program nyújtotta finanszírozás is segít.
Volt már hasonló, többéves bérmegállapodás
Mészáros Melinda a Liga Szakszervezetek elnöke pedig elmondta hogy nehéz helyzetben sikerült megállapodást elérni, de volt már hasonló, több éves megállapodásra példa, a 2016-ban megkötött 2+4 éves megállapodás. A szakszervezeti vezető elmondta azt is, hogy az egyezség 2026 és 2027-re csupán a minimálbérről sikerült megállapodni, a garantált bérminimumról nem és amennyiben a makrogazdasági helyzet úgy kívánja, van lehetőség újratárgyalni a részleteket.
Mészáros Melinda beszélt arról is, hogy hazánk teljesítette az uniós minimálbér irányelvet is, melynek keretében referenciaértéket is meg kellett állapítani.
Ennek eredményeként 2027-től azt a célt tűzték ki, hogy a minimálbér érje el a bruttó átlagbér 50 százalékát.
Orbán Viktor miniszterelnök felidézte, hogy a tárgyalások során nagy csaták dúltak, már csak azért is, mert a kormány ezekben a tárgyalásokban nem irányítóként vesz részt. A kormányzati segítségre akkor van szükség, amikor a két fél nem tud dűlőre jutni. Ekkor általában a költségvetés terhére szeretnének a felek közelebb kerülni egymáshoz. A megállapodást nehezítette az európai gazdaság nehéz helyzete, hiszen közel 3 éve háború dúl a szomszédunkban.
Véget érhetnek a háborús évek
Mivel nem mindegy, hogy a következő évet a háború vagy a béke jellemzi, Orbán Viktor szerint a megállapodással meg kellett várni az amerikai elnökválasztást. A felülvizsgálati záradékról szólva pedig kiemelte, hogy az egyezség egy optimista forgatókönyvön alapul. Kiemelte, hogy az egyeztetések során fontos, hogy mind a munkaadói, mind a munkavállalói oldalon legyen meg a nemzeti elkötelezettség.
Végül is mindannyian csak magyarok vagyunk és senki sem boldogulhat úgy, hogy Magyarország nem boldogul.
– fogalmazott a kormányfő, aki szerint a megállapodás végrehajtásához a termelékenységnek is javulnia kell. Nemzetközi kitekintésben pedig elmondta, hogy ez lehetővé teszi, hogy hazánk a középmezőny élére kerüljön a bérszínvonalban, hiszen, az 40 százalékkal nő 2027-re, míg reálértékben is 29 százalékkal nőhet. Orbán Viktor szerint a 2025-ös év fantasztikus év lehet , ahol 3 százalék fölötti mértékben nőhet a gazdaság és amit egy állami beruházási boom is hajthat, hiszen jövőre mintegy 8100 milliárd forint értékben 300 új beruházás indul, amiből 450 milliárd forint meg is érkezik a gazdaságba.
Ráadásul jövőben számos fontos beruházás kivitelezése készül el, így a Budapest–Belgrád vasútvonal, valamint hatalmas gyárak Győrben, Szegeden és Debrecenben. Ez azonban a nagyok dolga, míg
a megállapodás nyertesei a kicsik, tehát a munkavállalók és a kis- és középvállalkozások.
Orbán Viktor szerint ugyanis ezt a megállapodást a Demján Sándor program nélkül nem lehetett volna megkötni. A program 1410 milliárd forrást juttat a kis- és középvállalkozásoknak. A munkavállalói oldalt a megállapodást segítette a munkáshitel és a lakhatási támogatás is, noha ezen lépések nem részei a bérmegállapodásnak. A bérmegállapodás tehát nem értékelhető pusztán önmagában, csak az új gazdaságpolitikai program részeként.
A miniszterelnök felidézte, hogy 2010-ben azt ígérték, hogy 1 millió új munkahelyet teremtenek, amit sokan kétségekkel fogadtak. Most hasonlóan ambiciózus célt tűztek ki az 1 millió forintos átlagbérrel. Orbán Viktor szerint ezt Magyarország meg tudja csinálni.
