Barátság vezeték: egy hónapja tart a leállás, ennél csak 2019-ben volt hosszabb kiesés
Január 27. óta nem érkezik kőolaj a Barátság vezetéken, ezért az elmúlt hetekben-napokban rég nem látott, túlzás nélkül nemzetközi figyelem irányult és irányul az emiatt kialakult, a magyar és a szlovák ellátás biztonságát ha azonnal nem is, de hosszabb távon biztosan fenyegető helyzetre. Az ukrán fél egyelőre nem indítja újra a vezetéken a szállítást, melyet egy támadás következtében keletkezett károk miatt kellett leállítani. A leállás óta eltelt egy hónap a leghosszabb, kőolajáramlás nélküli üzemszünet a vezeték történetében. Bár összességében a 2019-es üzemzavar utáni helyreállás több időt vett igénybe, annak egészen más természetű okai voltak, mint a mostaninak, s egyelőre azt sem tudni, ez alkalommal mikor indulnak meg újra a szállítások a vezetéken.
Más természetű volt a Barátság vezeték 2019-es leállása
Az orosz–ukrán háború előtt három évvel, 2019. április közepén problémát észleltek Fehéroroszországban, majd Oroszországban is a Barátság vezetéken áramló kőolajjal kapcsolatban. Ez volt annak az üzemzavarnak a kezdete, amely a vezeték legsúlyosabb működési fennakadásához, egyúttal az elmúlt évtizedek egyik legsúlyosabb ellátási zavarához vezetett az európai energiapiacon.
A 2019 tavaszán kezdődött üzemzavart az okozta, hogy a vezetékbe betáplált nyersolajba nagy mennyiségű szerves klorid került.
Ezt a vegyületet a tényleges olajkitermelési műveletben használják, de a finomítás előtt el kell távolítani a beérkező matériából, mert magas hőmérsékleten sósavat képezve súlyosan korrodálja a finomítói berendezéseket.
Később kiderült, hogy a megengedett határérték tízszeresét is elértő szennyezettség mögött szándékosság állt. A súlyos incidens hatása egyáltalán nem korlátozódott Magyarországra (sőt), az a lengyel, a cseh piacra is kiterjedt, de még a BP-hez és a Totalhoz is jutott a szennyezett olajból a vezetéken történt átáramlás következtében, és hónapokkal később még a piacokon volt.
Április végére a vezeték mindkét ágát (északi és déli) leállították.
Magyarországon a Mol példaértékű gyorsasággal reagált: április 26-án felfüggesztette fel az átvételt a Barátság vezetékből
– idézi föl összeállításában az Origo. Így a hazai finomításba egyáltalán nem került a szennyezett olajból, ezzel nemcsak a minőségi gondok kialakulását előzték meg az üzemanyagoknál, hanem azt is, hogy nagy összegű ráfordítást igénylő hibák, állagromlások, működési zavarok keletkezzenek a finomításra használt berendezésekben.
A mostani leállás egészen más természetű, mint a 2019-es incidens. Ha a magyar kormányzat és a Mol álláspontja alapján az ellátásbiztonság (valamint a megfizethető árú üzemanyag) a kritérium, a legfontosabb szempontok számbavételével láthatóvá válik, hogy néhány egyező paraméteren túlmenően, miért nem feleltethető meg a most kialakult helyzet a néhány évvel korábbinak:
- a 2019-es leállás egy technikai jellegű incidensből fakadt, a mostani viszont egy háborús helyzetből és az azzal összefüggő geopolitikai kihívásokból;
- a vezeték a kloridszennyezés idején ép maradt, a leállás néhány hétre szólt, pár hónap és a tisztítási munkák után újraindulhatott az áramlás; most viszont a vezeték nem indul újra, és az ukrán fél egy hónappal a leállás után sem mutat hajlandóságot arra, hogy visszakapcsolja;
- a politikai környezet nehezíti a helyzetet, mivel a brüsszeli döntés egyelőre az, hogy az orosz energiahordozók importját 2027 végétől betiltanák, ez pedig az energetikában (megint utalunk az ellátásbiztonság kritériumára) tulajdonképpen „holnapután” időbeni távolsággal ér fel;
- s bár Magyarországra érkezik és érkezhet is kőolaj az Adria vezetéken, a Mol – érthető okokból – szeretne meggyőződni arról, hogy a Janaf által kínált szállítási útvonal nemcsak a 2019-es incidenshez hasonlóan most igénybe vett kisegítésre alkalmas, hanem hosszabb távon is képes az igényeknek megfelelően áramlás biztosítani (s a tranzitdíj az eleve magasabb áron szállított tengeri olajnál további kérdés).
Orbán Viktor kormányfő világos és egyértelmű üzentet küldött az EU-nak, hogy együttműködik a helyzet megoldásában, és jelezte, hogy Magyarország támogatja, hogy Magyarország és Szlovákia által delegált szakértők vegyenek részt a Barátság vezeték állapotának ellenőrzésében.
További részletek az Origo összeállításában olvashatók.
