Szuperévét éli Németország, de ne irigyeljük: most döntheti végképp romba a gazdaságot a politika
Választási szuperév lesz az idei Németországban, öt tartományban is voksolnak, és az eredmények nem csupán a politikai életet forgathatják fel, hanem befolyásolhatják a német gazdaság további alakulását, a berlini nagykoalíció reformtörekvéseinek a sorsát is. Ez lesz ugyanis a Friedrich Merz kancellár vezette kormány első komoly megmérettetése, kiderül majd, mennyire marad stabil a kereszténydemokraták és a szociáldemokraták alkotta nagykoalíció.

Nagy a tét az Alternatíva Németországért (AfD) számára is, amely először szerezhet többséget egy tartományi parlamentben és alakíthat kormányt.
Azokban az időkben, amikor az egész ország gazdasági modellje átalakításra szorul, a regionális választásokon elért rövid távú orientációváltás és a hosszú távú reformok közötti konfliktus valódi problémává válik.
A választások gyengíthetik vagy erősíthetik a kancellárt
Az ING elemzése szerint az idei választásoknak azért van különösen nagy tétjük, mert a tartományi kormányok jelölik ki a parlament felsőháza, a Bundesrat tagjait, amelynek jelentős a szerepe a törvényalkotásban.
A CDU vezette kabinet kemény ellenállásra számíthat a Bundesratban a baloldali tartományok részéről, hogy csigatempósra lassítsa a reformtervek megvalósítását. Ezzel szemben a párt előretörése nem csupán a felsőházban erősítené Merz pozícióját, hanem
erőteljes üzenet is lenne, hogy a választók támogatják a kormány programját.
A sok közül az öt fontos választást
- Baden-Württemberg (március 8.),
- Rajna-vidék-Pfalz (március 22.),
- Szász-Anhalt (szeptember 6.),
- Berlin (szeptember 20.)
- Mecklenburg-Elő-Pomeránia (szeptember 20.)
tartományokban rendezik.

Az AfD szempontjából elsősorban a szászországi választás fontos, ahol 2024-ben a második helyen végzett, most viszont magasan vezet, a támogatottságát 38-40 százalékosra mérik – messze nagyobbra, mint bármely más koalícióét.
Baden-Württemberg, a német gazdaság egyik köhögő motorja
A baden-württembergi választás azért lesz különösen nagy jelentőségű, mert a tartomány Németország harmadik legnépesebbje és egyik legfontosabb gazdasági központja. Olyan cégeknek ad otthont, mint a Mercedes-Benz, a Porsche, a Bosch, a Trumpf és a SAP, amelyek azonban egyre nagyobb bajban vannak, így érdekes lesz megtudni, mennyire sikerül előretörnie itt az AfD-nek.
A legfrissebb közvélemény-kutatási eredmények szerint a CDU támogatottsága a tartományban 28 százalék, a 2011 óta kormányzó Zöldeké 22 százalék, az AfD-é 20 százalék – több mint duplája a 2021-ben elért 9,7 százaléknak.
Március korai figyelmeztető jel lehet
A tartomány gazdasága 2024-ben 0,4 százalékkal zsugorodott – rosszabbul teljesített a gyenge országos átlagnál is. Az itteni nagyvállalatok halmozzák a veszteségeket és leépítenek.

Merz számára ennek a választásnak azért is nagy a tétje, mert kormányzásának egy éve alatt ugyan hatalmas pénzügyi fordulatot hajtott végre Európa legnagyobb gazdasága a gigantikus kiadásnövelő csomaggal, a szükséges strukturális reform irányába azonban csak óvatos lépéseket tettek.
A két márciusi választás korai figyelmeztető jel lehet a berlini koalíciós pártok számára, hogy kifogytak az időből. Egy vereségsorozat pontosan akkor korlátozná Merz erejét a Bundesratban, amikor kormánynak
olyan reformokat kellene keresztülvinnie, amelyekhez szükséges a parlament mindkét házának a támogatása.
Végre lendületbe jöhet a gazdaság
A választási szuperév a bank elemzői szerint nem csupán Merz népszerűségének próbája. Az is kiderül, hogy a politikai fősodor képes-e még elég hatékonyan kormányozni ahhoz, hogy a választók kitartsanak mellette. Mindez ráadásul egy olyan évben, amikor a Szövetségi Statisztikai Hivatal (Destatis) jelentése szerint az elmúlt három év legerősebb negyedévének köszönhetően a német gazdaság új lendülettel vágott neki a 2026-os évnek.

A Destatis megerősítette, hogy 2025 utolsó három hónapjában a GDP 0,3 százalékkal bővült az előző negyedévhez képest, a növekedést elsősorban a magánfogyasztás és az állami kiadások emelkedése hajtotta.
Európa legnagyobb gazdaságának nagy szüksége is lenne erre a lendületre, a Deutsche Welle által idézett közgazdászok azonban egyre kevésbé optimisták.
A német gazdaság csak lassan és nagy áron alkalmazkodik a strukturális átalakuláshoz az innováció és az új üzleti modellek révén
– figyelmeztetett például Timo Wollmershäuser, az Ifo előrejelzésekért felelős vezetője.
A Nemzetközi Valutaalap Németország hosszú távú potenciális növekedését éves átlagban mindössze 0,7 százalékra becsüli. A német kormány gazdasági szakértői tanácsa szintén 0,7 százalékos értékre jutott, ami azt az átlagos éves növekedési rátát jelenti, amelyet Németország 2070-ig elérhetne.
A tartósan gyenge növekedés elsődleges oka az elöregedő népesség, ami csökkenti a rendelkezésre álló munkaerőt, miközben a támogatásra szoruló nyugdíjasok száma várhatóan növekszik.
Az Európai Unió tagállamai között Németország munkaereje a legidősebb, a munkavállalók majdnem negyede 55 és 64 éves közötti.


