Erről nem szoktak beszélni, Kapitány István se tudja: ez a valódi oka, miért nem olcsóbb az üzemanyag Magyarországon, ha egyszer orosz olajat vesz a Mol – itt az igazság
Az elmúlt napokban ismét felerősödött a vita arról, miért nem érzik a magyar autósok az orosz olaj árkedvezményét a hazai töltőállomásokon történő tankolás során. A kérdés azonban nem újkeletű: már 2022-ben, a háború kitörése után is jelentősen kinyílt az árolló az orosz Ural és az északi-tengeri Brent típusú kőolaj között.
Akkor – a legnagyobb különbség idején – 30–37 dollár is volt a hordónkénti eltérés, jelenleg pedig mintegy 13 dollár (körülbelül 4 700 forint) az orosz olaj javára. Korábbi cikkünkben részletesen bemutattuk, hogy önmagában az olcsóbb beszerzés nem jelenti azt, hogy a végtermék is olcsóbb lesz a fogyasztók számára.
Nem a beszerzési ár határozza meg a tankolásnál látott árat
A Mol százhalombattai finomítója döntően orosz típusú, úgynevezett Ural Blend nyersolajat dolgoz fel. Ez a típus nehezebb és magasabb kéntartalmú, mint a Brent, ezért hagyományosan is olcsóbb annál. A régió több finomítója – technológiai adottságai miatt – erre a keverékre van optimalizálva.
A 2022-es háborús fordulat után az orosz olaj ára jelentősen leszakadt a Brenttől. A piaci logika alapján ez versenyelőnyt biztosított a közép-európai finomítóknak, köztük a Molnak is.
Mindez azonban az árképzésben nem jelenik meg közvetlenül.
A Mol ugyanis a nagykereskedelmi árak meghatározásakor nem a saját nyersolaj-beszerzési költségéből indul ki, hanem az úgynevezett importparitásos elvet alkalmazza. Ez azt jelenti, hogy azt vizsgálja, mennyibe kerülne a hazai nagykereskedelmi vevőnek a benzin vagy a dízel, ha azt külföldi – például mediterrán vagy északnyugat-európai – finomítóktól szerezné be.
Az árakat az európai jegyzésárakhoz igazítják, amelyeket többek között a genovai és rotterdami piaci tranzakciók alapján állapítanak meg.
A referenciaárakat dollárban jegyzik, így a forint–dollár árfolyam alakulása is közvetlen hatással van a hazai üzemanyagárakra.
Ha ingyen jönne az orosz olaj, akkor se lenne olcsóbb a tankolás
Az olcsóbb orosz olaj és az extraprofitadó
Mindennek az árképzésben még sincs jelentősége, a Mol profitjának alakulására annál inkább. A magyar olajtársaság ugyanis a beszerzésen realizált előnyt nem érvényesíti a feldolgozás után az értékesítési (nagykereskedelmi) áraiban, tehát annak, hogy mennyiért veszi az olajat, nincs szerepe az árak alakulásában – ugyanakkor a kormány 2022-ben extraprofitadót vetett ki a Molra, amely csaknem teljes egészében lefölözi az orosz olajon nyert hasznot, és azt a rezsivédelmi alapba irányítja, ahonnan a rezsicsökkentést finanszírozzák.
Ez a konstrukció három szereplő érdekeit rendezi újra:
- a fogyasztók közvetlenül nem kapják meg az olcsóbb nyersanyag előnyét,
- a Mol a piaci logikának megfelelően az európai referenciaárakhoz igazít,
- az állam pedig adó formájában elvonja a beszerzési különbözet jelentős részét.
Miért nem csökkenti mégis az árait a Mol?
Piaci alapon a vállalat számára racionális döntés az importparitásos árképzés. Ha az alacsonyabb beszerzési ár miatt csökkentené a nagykereskedelmi árakat, azzal saját profitját mérsékelné, és akár versenytorzítási vádaknak is kitené magát. Ha viszont az európai jegyzéseknél magasabb árat alkalmazna, azzal teret engedne az importnak.
A jelenlegi, 13 dolláros hordónkénti különbség tehát elsősorban a finomítói marzsban és az állami költségvetési bevételekben jelenik meg, nem pedig a töltőállomások árkijelzőin.
A kérdés így továbbra is aktuális: amíg a magyar árképzés az európai referenciajegyzésekhez igazodik, és a költségvetési szabályozás lefölözi a beszerzési előny jelentős részét, addig az orosz olaj árkedvezménye csak közvetett módon hat a gazdaságra – a tankolásnál nem.
Már a miniszter is megválaszolta a kérdést
Ahogy arról korábban beszámoltunk, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy sajtótájékoztatón válaszolt arra az újságírói kérdésre, miért nem tükröződik a hazai üzemanyagárakban az olcsóbb orosz nyersolaj ára, amely a Barátság kőolajvezetéken keresztül érkezik Magyarországra.
A miniszter szerint ennek oka szorosan összefügg a rezsicsökkentés finanszírozásával, és figyelmeztetett arra is, hogy az orosz olaj kivonása a rendszerből komoly következményekkel járhat.
Gulyás szerint a Brent típusú olaj hordónkénti ára és az Ural típusú orosz olaj ára közötti különbség 95 százalékát a Mol adó formájában befizeti az államnak, és ez az összeg a rezsicsökkentési alapba kerül, ahonnan a rezsicsökkentést finanszírozzák.
A miniszter hangsúlyozta, hogy az orosz olaj esetleges kivezetése nem csupán egy problémát jelentene. Elsőként említette, hogy ez a benzinárak jelentős emelkedését okozná, mivel az orosz olaj hiánya Magyarországon és Szlovákiában üzemanyaghiányt eredményezhetne.
