A végnapok: pont került a Ganz–MaVag-kárrendezés ügyére – pontosan kiderült, ki kap pénzt
A Ganz-MaVag- csoport felszámolása miatt sok cég hónapok óta vár arra, milyen állami segítségre számíthat. Most végre kézzelfogható válasz érkezett: a Magyar Közlöny december 23-i száma részletesen leírja, mely cégek jelentkezhetnek támogatásra, milyen iratokkal, és milyen határidők mellett, ha a felszámolás miatt nem kapták meg a pénzüket.
A rendelet a Ganz-MaVag csoportot három, eljárás alatt álló társasággal azonosítja: a Ganz-MaVag Invest Zrt. felszámolás alatt (f. a.), a Magyar Vagon Dunakeszi Járműgyártó, Javító és Karbantartó Kft. f.a., valamint a Ganz-MaVag International Kft. f.a. körével. A szabályozás indokolása szerint a kormányzati cél a nemzetgazdasági stabilitás, a hazai vállalkozások és a munkahelyek védelme, ennek részeként pedig a károsultakat megillető ellenszolgáltatás „méltányosságon alapuló, mielőbbi” megtérítése.
A kárrendezés azonban nem mindenkinek szól: a rendelet egyik legfontosabb szűrője, hogy
károsultként kizárólag kkv jelentkezhet.
Emellett a jogosultságot több, konkrét feltételhez köti. A támogatásra az a károsult tarthat igényt, aki
- a felszámolás megindulása előtt szerződéses (kötelmi) jogviszonyban állt a csoport valamely tagjával,
- és a ki nem fizetett ellenérték miatt a rendelet hatálybalépésének napján már rendelkezik „formalizált” követeléssel valamelyik kijelölt csatornán.
A jogszabály három ilyen csatornát nevesít: a követelés felszámolási eljárásban nyilvántartásba vett formája, büntetőeljárásban bejelentett polgári jogi igény vagy folyamatban lévő polgári per a követelés érvényesítésére. Vagyis önmagában az, hogy valakinek tartoznak, nem elég: a követelésnek már eljárásban is meg kell jelennie.
Nem mindenki igényelhet kárrendezést
A rendelet a kizárásokat is egyértelműen kimondja: nem lehet támogatott
- a Ganz-MaVag Csoport valamely tagjának a társasági adótörvény szerinti kapcsolt vállalkozása,
- továbbá hitelintézet és pénzforgalmi szolgáltató sem.
Van ugyanakkor egy gyakorlati könnyítés: ha egy egyébként jogosult károsult időközben megszűnt, a jogosultság a jogutódot illeti meg.
Fontos elem az uniós állami támogatási keret is. A jogszabály kimondja, hogy ez a kárrendezés csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül az (EU) 2023/2831 rendelet alapján. Ennek megfelelően az összeghatárokat „egy és ugyanazon vállalkozás” szinten kell vizsgálni, és a de minimis felső határa 300 ezer euró (kb. 115 millió forint), bármely három évből álló időszakban.
Az igények elbírálása központosított: országos illetékességgel a Pest Vármegyei Kormányhivatal dönt. A határidő szoros és jogvesztő: a károsultnak a hatálybalépéstől számított 120 napon belül kell bejelentenie az igényt. Mivel a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba, a 2025. december 23-i kihirdetés után a hatálybalépés gyakorlati dátuma 2025. december 24., innentől ketyeg a 120 nap.
A kormányhivatalnak a folyamatban komoly mozgástere van:
- hiányos bejelentésnél hiánypótlást kérhet,
- ellentmondások tisztázását kezdeményezheti,
- további adatszolgáltatást és nyilatkozatot is bekérhet.
Ha a bejelentés hiánytalan, a hivatal nyolc napon belül támogatói okiratot állít ki, mely rögzíti a károsult adatait és az állami kárrendezés összegét.
A kárrendezés nem szünteti meg a követelést
A kifizetés a Magyar Államkincstáron keresztül történik: a támogatói okirat kiállítása után a pénzt haladéktalanul, átutalással kapják meg a jogosult károsultak. A kifizetés dokumentált, az igazoló iratok az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszterhez is eljutnak. A kárrendezés nem szünteti meg a követelést, hanem részben átalakítja:
a kifizetett összeg erejéig a követelés a magyar államra száll át,
míg az ezt meghaladó rész továbbra is a károsultnál marad, és a felszámolásban érvényesíthető. Az államra átszállt követelések behajtásáért az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter felel.
A végrehajtást egy külön kormányhatározat biztosítja, amely azonnali intézkedésre kötelezi az érintett minisztériumokat, és
legfeljebb 6,495 milliárd forint rendelkezésre állását írja elő a 2026-os költségvetés terhére.
A jogszabálycsomag így világos keretek közé tereli a Ganz-MaVag-ügy kárrendezését: pontosan meghatározza a jogosultak körét, az igénylés menetét és a kifizetések feltételeit. A következő hónapokban az érintett vállalkozások számára már nem az a kérdés, hogy létezik-e állami megoldás, hanem az, hogy a rendelkezésre álló határidőkön belül és a megfelelő dokumentumokkal élnek-e a lehetőséggel.
