Reagált az NGM a GDP-adatokra: kiderült, hogyan előzték meg a bajt
„A háború visszafogja a gazdasági növekedést a kormány ennek ellensúlyozása érdekében békegazdaságot épít” – fogalmaz a nemzetgazdasági minisztérium.
A minisztérium közlése szerint az orosz–ukrán háború elhúzódása visszafogja a gazdasági növekedést. Azt is közölte, hogy a kormány a belgazdaságra képes hatni, a fogyasztásösztönző kormányzati intézkedések eredményeképpen
tavaly öt százalékkal bővült a fogyasztás, ami két százalékponttal húzta fel a GDP teljesítményét.
„Ezen kormányzati intézkedések nélkül a magyar gazdaság teljesítménye recesszióba fordult volna, ezért ezeket meg kellett lépni. A kormány így képes volt arra, hogy a háború és a gyenge német gazdaság negatív hatásait ellensúlyozza” – írja a nemzetgazdasági minisztérium.
Azt is közölte, hogy a fogyasztás élénkítése és a nettó reáljövedelmek emelése érdekében a kormány
- emeli a béreket (például 11 százalékos minimálbér-emelés, ágazati béremelések),
- csökkenti az adókat (például a két- és háromgyermekes anyák szja-mentessége, családi adókedvezmény megduplázása)
- és fellép az áremelésekkel szemben (például árréscsökkentés meghosszabbítása és kiterjesztése).
A magyar gazdaság teljesítményéhez a tovább élénkülő fogyasztás, majd egyre erőteljesebben az ipar teljesítményének emelkedése és a beruházások növekedése járulhat hozzá. Mindezt a Demján Sándor Program, a fix 3 százalékos kkv-hitel, a 150 új gyár program, valamint a 90 milliárdos kkv-adócsökkentés és az éttermeket segítő 100 milliárd forintos akcióterv is támogatja.
Csalódottak az elemzők a vártnál gyengébb GDP miatt
Idén már gyorsabb növekedésre számítanak Magyarországon az elemzők a tavalyi csalódást keltő GDP-adatok után, bár az áthúzódó hatások miatt egyáltalán nem jött jókor a vártnál rosszabb negyedik negyedéves növekedési szám. Emiatt több elemző már jelezte, hogy lefelé húzza az idei növekedési várakozását.
„A magyar gazdaság továbbra is alacsony növekedési szinten van, bár nincsen recesszió, de az érdemi növekedés továbbra is hiányzik” – így kommentálta a KSH adatait Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
Ahogy megírtuk, továbbra sem tud kitörni a stagnálásközeli állapotából a magyar gazdaság, amelybe három éve beragadt, erre utal, hogy a bruttó hazai össztermék, azaz a GDP a tavalyi negyedik negyedévben a szezonálisan kiigazított adatok szerint éves bázison mindössze 0,5 százalékkal, míg negyedéves alapon 0,2 százalékkal emelkedett. Nemcsak hogy rosszabb lett mindkét érték a piaci konszenzusnál, az egész GDP-növekedés is lejjebb csúszott. Összességében így 2025-ben a magyar GDP 0,3 százalékkal bővült, ami igencsak gyatra teljesítmény az év elején várt 3,4 százalékhoz képest.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője azt emelte ki kommentárjában, hogy a GDP-adat megint nem hozott pozitív meglepetést, pedig nem volt túl magasan a léc. Hozzátette: habár stagnálás helyett legalább már némi növekedés mutatkozott újfent, de így is elmondható, hogy folytatódott a gazdaság fűrészfogazása: egy jobb negyedévet egy rosszabb követ és fordítva.
Az első negyedévben jöhet a felpattanás
Az elemzői konszenzusban rákérdeztünk arra is, hogy mekkora növekedés várható 2026 első negyedévében.
Az elemzők szinte kivétel nélkül erőteljes, 1,5-2 százalék körüli éves növekedést valószínűsítenek, ami az elmúlt évek fényében erőteljes bővülésre utalhat.
Ennek egyik oka, hogy 2026 első hónapjaiban a kormány a GDP mintegy 2 százalékának megfelelő jövedelmi transzfert fizet ki a lakosságnak adó és egyéb jövedelemnövelő intézkedés keretében, amelynek 60 százalékát várhatóan elköltik.
Ám ez csak szépségtapasz lehet, ugyanis a fő gond, ami még mindig visszahúzza a magyar gazdaság teljesítményét, a külső kereslet hiánya. A nemzetközi környezetben szerény javulás várható, így a beruházások – illetőleg a termelési oldalon az ipar – lendületes növekedésére az idén sem számítanak, miközben a nettó export idén is negatívan fog hozzájárulni a GDP-emelkedéshez, még ha az export képes lesz is némi növekedésre.
A magyar gazdaság szempontjából biztató, hogy Németországból érkeznek jó hírek, a ZEW index előretekintő komponense többéves csúcsra nőtt januárban, miközben a német iparból is jobb termelési és megrendelési számok érkeztek, mint korábban. Mindez azért lényeges, mert amint az elmúlt években megtanultuk: a német gazdaság vesszőfutása a magyar gazdaságnak is fájdalmas.
