Állami segítséget remélhetnek a kis benzinkutak
El szerette volna érni a kiskereskedelmi adó csökkentését a Független Benzinkutak Szövetsége (FBSZ) azon a tegnap délelőtti tárgyaláson, amelyen az FBSZ-éi mellett az Energiaügyi Minisztérium, a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Mol, a készletező szövetség (MSZKSZ), a Tartálypark Kft., a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) és még sok más szervezet képviselői voltak jelen. Az adócsökkentésre azért lett volna szükség, mert a védett üzemanyagár március 10-i bevezetése óta a hazai üzemanyag-kiskereskedők kénytelenek a beszerzési ár alatt eladni a benzint és a gázolajat.

Nem üzlet drágán vásárolni és olcsón eladni
A veszteséges értékesítést a nagyobb, pénzügyi tartalékokkal is rendelkező forgalmazók könnyebben, míg a kisebb, gyakran családi vállalkozásként működő benzinkutak lényegében egyáltalán nem tudják elviselni. A nagy márkákhoz tartozó, úgynevezett színes kutakat a MÁSZ, a kis, „fehéreket” pedig az FBSZ képviseli.
Az adócsökkentési javaslatra azonban az volt a minisztérium válasza az ATV Egyenes beszéd című adásában elhangzott interjú szerint, hogy arra a közelgő választásokra tekintettel nincs mód, mert az országgyűlési hatáskör. „A most indult megbeszélések fő célja azonban nem feltétlenül az adócsökkentés, hanem az autósok zökkenőmentes kiszolgálásának a fenntartása volt” – magyarázta Gépész László. Egyes benzinkutak bezárásának, illetve a korlátozásnak azonban mégis az egyik oka az, hogy már kockán forog a kis benzinkutak megélhetése. A kutak igyekeznek megóvni a készleteiket, de ha a beszerzési árnál olcsóbban kell értékesíteniük, az nem ösztönzi őket nagyobb készletezésre.
„Az adócsökkentést a MÁSZ nem kérte, mindazonáltal ez, vagy bármilyen más általános intézkedés kedvező lenne a piac szempontjából és az import visszatérése miatt is” – válaszolt a Világgazdaságnak Grád Ottó, a MÁSZ főtitkára. Mint hangsúlyozta, minden speciális visszatérítés, mint amilyenre most az FBSZ kapott ígéretet –, piactorzító hatású, hiszen egy adott szegmensnek csak bizonyos részére vonatkozik. Ugyanakkor valóban meg kell segíteni a kis benzinkutasokat, hogy továbbra is több mint kétezer töltőállomás működjön az országban.
Az ország együtt fizeti meg az ársapkás üzemanyag árát
Magyarország jelenleg alapvetően a biztonsági készleteit használja fel. A Mol kezdetben a nyersolajtartalékból vételezett az üzemanyag előállításához, de most már magát a vésztartalék benzint és a gázolajat éli fel az ország. E tartalékokat majd vissza kell pótolni, erre a magyar állam vállal pénzügyi garanciát. Így végső soron majd az ország egésze állja annak az intézkedésnek a költségét, amelyre most azért volt szükség, hogy az autósok megfizethető árú üzemanyaghoz jussanak hozzá. E magyarázatához Gépész László háttérként hozzátette, hogy jelenleg a Mol
- csak mintegy 50 százalékos kapacitással állít elő benzint és gázolajat az „elfogadhatóhoz” képest,
- továbbra sem jut orosz olajhoz a Barátság-vezetéken,
- viszont kap némi alternatív forrású kőolajat az Adria-vezetéken, de az kevés.
A minisztériumi megbeszélésen (Gépész László tájékoztatása szerint) a Mol képviselője azt is elmondta, hogy a társaság jelenleg az ország szükségletének körülbelül a 35 százalékát tudja kielégíteni, ha a termelése egészét a hazai piacra juttatja, de nem ez történik. A többi üzemanyag import lenne, de import nincs. Az árak befagyasztása miatt most senki nem hoz ide üzemanyagot, mert olcsóbban kellene eladnia, mint amennyibe neki került.
Az előbbiekhez Grád Ottó lapunknak hozzátette, hogy minimális import azért maradt, mégpedig prémiumbenzin, de a megmaradó behozatal súlya valóban elenyésző az ellátásban. Az pedig, hogy az Adrián érkező nyersolajból a Mol mennyi benzint és dízelt tud előállítani, erősen függ az érkező alapanyag összetételétől és minőségétől. A Mol termelése esetében azonban az elsődleges probléma továbbra is az, hogy még áll a múlt évi tűzben megsérült AV3-as üzem.
Gyorsabban jutnak üzemanyaghoz a benzinkutak
Már volt rá példa a napokban, hogy egyes hálózatok korlátozták a kiadható üzemanyag mennyiségét. Ezt azóta feloldották, de a helyzet napról napra változik. Ugyanakkor a tegnapi tárgyalásnak volt egy olyan rendkívül pozitív hozadéka is, amelyek a logisztikai nehézségek enyhítését, azaz a benzinkutak üzemanyag-ellátását segítenék.
Például a Tartálypark 24 órás kiszolgálással üzemelteti azokat a telephelyeket, amelyekről az ellátást biztosítja. Ezenfelül az MSZKSZ, a Tartálypark az NGM és a Mol megállapodott az egymás közötti elszámolások felgyorsításában. Ennek érdekében az eddig elszámolásról a sokkal kisebb adminisztrációval járó tömegmérleg alapú elszámolásra váltanak. A felgyorsuló logisztikával remélhetőleg elejét lehet venni a bezárásoknak és a korlátozásoknak.
És az úthengerrel mi lesz?
Bár az említett adócsökkentésből nem lesz semmi, felmerült, hogy „bizonyos szabad keretekhez meghatározott feltételekkel” hozzá lehet majd nyúlni. (Kisvállalkozásoknak adható uniós támogatásról van szó – a szerk.) Ehhez a minisztérium adatgyűjtést kért az FBSZ-től, amelyet az természetesen készséggel elvállalt.
Szó volt más problémáról is:
például nem látszik megoldottnak, hogy hogyan juthatnak kedvezményes áron gázolajhoz a nem járműnek minősülő munkagépek, többek között az úthenger.
Vagyis van még bőven megoldani való a következő tárgyalásokra.
Az országnak együtt 96 napi felhasználásra elég kőolaj- és olajtermék-tartaléka volt a védett ár bevezetése előtt. Ez durván június közepéig lenne elég. Azonban nem tudni, hogy a felhasználás időarányos-e, az viszont ismert, hogy a készlet akár lassabban is fogyhat az időarányosnál a Mol alternatív forrású importjának köszönhetően.


