Gázstop Ukrajna felé: az ellátásbiztonságot védi a kormány lépése – ezért volt racionális döntés Orbán Viktor bejelentése
„A hangsúly ma már nem az áron, hanem az ellátás biztonságán van” – mondta a Világgazdaságnak Molnár Dániel, az MGFÜ vezető elemzője Orbán Viktor bejelentésével kapcsolatban, miszerint Magyarország leállítja az Ukrajnába irányuló gázszállításokat, és a felszabaduló mennyiséget belföldön tárolja be.

A szakértő szerint a lépés nem jelent meglepetést, korábban is szó volt arról, hogy a kormány további intézkedéseket tehet, ha nem rendeződik a Barátság vezeték körüli helyzet. Hozzátette: Magyarország földrajzi adottságai miatt energiaimport-függő, a hazai kitermelés nem fedezi a fogyasztást, tengeri kijárat hiányában pedig a beszerzés gazdaságosan kizárólag vezetéken keresztül történhet.
Ezt az alaphelyzetet tovább nehezíti a nemzetközi környezet alakulása – hívta fel a figyelmet. A közel-keleti konfliktus és az energiainfrastruktúrát érintő támadások miatt a piac rendkívül volatilis, és a korábbi időszakhoz képest megváltozott a fókusz:
már nem elsősorban az ár a meghatározó, hanem az ellátás tényleges biztosíthatósága.
Több országban már korlátozásokkal reagáltak a helyzetre, máshol a betárolás jelent kihívást a következő fűtési szezon előtt.
Ukrajna nehéz helyzetbe kerülhet a gázstoppal
Molnár Dániel szerint az intézkedés Ukrajna számára komoly problémát okozhat. Az ország már tavaly is 20–30 százalékos gázhiánnyal szembesült az infrastruktúrát ért károk miatt, amelyet importból kellett pótolni.
Ennek több mint 40 százaléka Magyarországról érkezett, további mintegy 20 százaléka Szlovákiából, míg a fennmaradó részt főként Lengyelországon keresztül szerezték be – jelezte a szakértő. A magyar szállítások kiesése így jelentős hiányt eredményezhet, és kérdéses, hogy ezt milyen forrásból tudják pótolni.
A pótlási lehetőségeket az is nehezíti, hogy a közel-keleti helyzet miatt Európába is kevesebb gáz érkezhet, miközben alternatív beszállítók – például Katar – is bizonytalanságot jeleztek a hosszú távú szerződések teljesítésével kapcsolatban.
Ez egy olyan piaci környezetet teremt, amelyben minden kieső forrás aránytalanul nagy hatással bír, különösen egy olyan ország esetében, amely már eleve sérült infrastruktúrával és importkitettséggel működik – emelte ki az elemző.
Meddig tarthat a korlátozás?
A szakértő szerint Magyarország részéről a döntés addig maradhat fenn, amíg az ellátási kockázatok indokolják. Ez a jelenlegi helyzetben akár hónapokat, szélsőséges esetben egy teljes fűtési szezont is jelenthet. A folyamat alakulását elsősorban
- az infrastruktúra biztonsága,
- a nemzetközi kínálat
- és az alternatív beszerzési lehetőségek
határozhatják meg. A döntés így egyszerre tekinthető védekező lépésnek és stratégiai átrendeződésnek: Magyarország a bizonytalan piaci környezetben a hazai ellátás biztonságát helyezi előtérbe, miközben ez Ukrajna számára rövid időn belül is érdemi ellátási kockázatot jelenthet.
Egész Európa szenved a magas üzemanyagáraktól
Továbbra sem érzékelhetnek semmit az olajpiac hektikusságából a hazai autósok, akik most már több napja ugyanazokkal az árakkal találkozhatnak a benzinkutakon. Orbán Viktor miniszterelnök március 9-én jelentette be, hogy a kormány gátat szab a további drágulásnak, és védett üzemanyagárakat vezet be. Ez a benzin esetében azóta is 595, míg a gázolajnál 615 forintot jelent.
A kormány indoklása szerint a Barátság kőolajvezeték ukrán oldali blokádja, az orosz energiahordozókra vonatkozó szankciók és a közel-keleti válság együttesen okozott brutális áremelkedést a világpiacon, ami közvetlen kockázatot jelent a magyar ellátásbiztonságra, és inflációs nyomást gyakorol mind a vállalatokra, mind a lakosságra.
A kormány helyzetét nehezíti, hogy a Barátság kőolajvezeték el van zárva január 27. óta, ezért fel kellett szabadítani a stratégiai olajkészletet.


