Európa-bajnok tempóban fejlődik a magyar védelmi ipar

Nagy érdeklődés kísérte a rendezvényt, amelyre körülbelül 1400-an regisztráltak, és részt vettek a V4+ államokból védelmi ipari vállalati szövetségek is. A főszponzor a 4iG vállalat volt. Ugyan nem régiós állam, de Törökország is jelentős csapattal vett részt a rendezvényen, amelyen Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter külön üdvözölte az ankaraiak részvételét. A miniszter tartotta a rendezvény nyitóbeszédét, kiemelve: Magyarországon mintegy 400 hadiipari vállalat működik, ebből 300-nak NATO-tanúsítványa van. Kitért a kulcskérdésekre, a hadiipari tulajdonviszonyokra és a finanszírozásra is. A miniszter hangsúlyozta, a védelmi ipar fejlesztésére rendelkezésre állnak a Government to Government (Gov to Gov) típusú megállapodások. Ezek előnye, hogy kivehetők a közbeszerzés alól.

Védelmi ipar Magyarországon

Nagy Márton elmondta, a magyar hadsereg megrendelő a hadiiparban, nem pedig tulajdonos. A magántulajdon a hadiiparban előnyös, amire a miniszter a lőszergyártást hozta fel példaként. Magyarországon kormánydöntés segíti, hogy a hadiipar egy része magánkézbe kerüljön.

Ami a finanszírozást illeti, a miniszter hangsúlyozta: fontos lenne, hogy a kockázati tőke (Venture Capital) felfedezze a hadiipart. Igaz – jegyezte meg – a hadiiparban a megtérülés hosszabb az átlagosnál. Az iparág kulcsjátékosai között már sok a magáncég. Például Győrben a Rába, amely 100 százalékig magáncég.

Két nagy vállalkozást emelt ki:

1. a ZalaZone-t, amely egy járműtesztpálya föld alatti lőtérrel,
2. és a várpalotai a lőszer- és robbanóanyag-/lőpor- (RDX, SDX) gyártást.

Megemlítette az N7 Defence új vállalat állami portfóliójának részét képező kilenc védelmi ipari vállalatot mint modellt: magyar állami plusz külföldi (magán)partner, mint amilyen a Hirtenberger aknavető- és lőszergyár.

Friss példa a HUMARS integráció, a magyar–amerikai együttműködés, amelyhez kötődnek a csehek (a Rába és a Tatra együttműködése, amelynek keretében vélhetően komplex szállító-kilövési pozícióba emelő-rakétaindító TEL járművet terveznek).

A 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. élén álló Sárhegyi István beszédében utalt rá, hogy Európa érzékeli az amerikai nyomást a védelmi ipara fejlesztésére. Ám ő is célzott a finanszírozás meg nem oldott kérdéseire. 

A rendezvény három helyszínen folyt tovább panelekkel, négy-öt fős kisebb szakértői vitacsoportok formájában. Itt képet kaphattunk a védelmi ipar helyzetéről a kelet-közép-európai régióban (a V4+-ból a + itt a V4-ben nem tag Horvátországot jelentette). 

• Horvátországnak fejlett védelmi ipara és aktív védelmi ipari szövetsége van mintegy 180-200 tagvállalattal, mint elhangzott képviselője, Goran Basarac felszólalásából. 
• Összehasonlításképpen: Csehországban a szövetség 260 tagvállalatot számlál. A cseheknél a vállalatokat visszafogó információs korlátokat tették szóvá, és egy hozzászóló a magas energiaárakat is megemlítette. Ugyanakkor a rendezvény politikamentes maradt. A szó, hogy Ukrajna, a tudósító hallomása szerint nem hangzott el.

Ezt követően a Honvédelmi Minisztérium részéről Deme László helyettes államtitkár, nemzeti fegyverzeti igazgató (NAD) áttekintette az elmúlt évtizedek eredményeit, gondjait: 

– ismertette. Kiemelte, hogy a 21. századra felállt egy nehézdandár,

• Leopard 2A7+ harckocsikkal, 
• PzH 2000-es önjáró tarackágyúkkal, plusz 
• a KF41-es Lynx gyalogsági harcjárművel, 
• a török Ejder Jalcin alapján készített Gidrán páncélozott gyalogsági harcjárművel, 
• harci helikopterekkel, 
• valamint a magyar légtér szuverenitása védelmére az izraeli Vaskupola rendszer ELM-2084-es radarjaival új eszközöket kaptak. 
• Ezekhez jön az idei év első felében a négy új JAS 39-es Gripen többcélú vadászgép. 

– összegezte Deme László. Végül a világűr 2030-ra való bekapcsolását ígérte a honvédség tevékenységi körébe. Ehhez jelenleg is keresik a partnereket.