Az EU kegyetlen figyelmeztetést kapott: összeveszhettek mindenkivel, de Kína keményen vissza is vág
Beindult a kínai offenzíva a nyugati világrend szétzúzására. Az iráni háborút nem egy gazdaságilag kellemetlen, megoldandó konfliktusként, hanem stratégia lehetőségként kezelve Hszi Csin-ping a spanyol miniszterelnök pekingi látogatását használta fel, hogy a geopolitikai hadszíntéren lecsapjon a legnagyobb ellenfélre, az USA-ra. A számunkra közvetlen érzékeny fronton az Európai Uniónak egy kíméletlen figyelmeztetés jutott a kínai kommunista párt nemzetközi szócsövének számító Global Timesban. Peking a NATO-ban mélyülő repedésbe ver éket és a megosztott EU belső integritását sem kíméli.
Az eddig a Nyugat menedzselte világrend megingásáról a kínai elnök nyíltan beszélt találkozóján Pedro Sánchezzel, a Washingtonban legkevésbé kedvelt uniós kormányfővel.
Az EU-nak egy kegyetlen oldalvágás is jutott egyidejűleg. A Global Timesban (GT) megfogalmazott üzenetet egy „az ügyet ismerő bennfentes” forrás fogalmazta meg, de ez ne tévesszen meg: ez van annyira erős, mintha hivatalos nyilatkozat lenne. A tartalmából pedig kiderül, hogy a következő fokozat nem egyszerűen csak szavakat jelentene.
A szükséges háttér: másfél hónapja folyik az iráni háború, ami az egész világgazdaságnak árt, beleértve Kínát is, a hétvégi béketárgyalások befuccsoltak, a NATO-t domináns mértékben finanszírozó USA pedig tengelyt akasztott európai szövetségeseivel, akik nem hajlandók a segítségére sietni, és amúgy is több ügyben ujjat húztak már Donald Trump amerikai elnökkel. A szocialista Sánchez még a többieknél is többször és súlyosabban.
Nem az iráni háború az EU-nak küldött üzenet csapásiránya, de világos a kontextus
Az EU-t akkor figyelmeztetik, amikor a transzatlanti feszültség nyitotta ajtórésbe Peking beteheti a lábát. A nagyobb, geopolitikai létképet össze is foglalja egy fotó a lap címlapjáról. A fő cikkek arról szólnak, hogy
- Hszi összefogna a hasonlóképpen vélekedő EU-kormányfővel a nemzetközi „dzsungel törvénye” ellen, amit az amerikaiak erőltetnek,
- konstruktív négypontos javaslata van az amerikaiak indította iráni háború lezárására, a békére (hasonlóképp politizáltak az ugyancsak USA-támogatás mellett zajló, bár Oroszország indította ukrajnai háború ügyében),
- arról, hogy az USA Irán fegyverzésével vádolja és vámokkal fenyegeti Kínát,
- és ezek mellett, de még a címlapon szerepel az Európának szóló üzenet a következő címmel: Az EU-nak nem szabad alábecsülnie Kína eltökéltségét, hogy gyors és határozott ellenintézkedéseket hozzon, ha a protekcionizmus fokozódik – mondta egy bennfentes a Global Timesnak.
Ujjat húzhattok még velünk is, de ráfizettek: ez az EU-nak szóló üzenet
Az EU-nak nem szabad alábecsülnie Kína eltökéltségét, hogy gyors és határozott ellenintézkedéseket hozzon, ha Brüsszel tovább fokozza a Kínával szembeni protekcionista intézkedéseit – mondta kedden egy, az ügyet jól ismerő bennfentes a Global Timesnak.
A figyelmeztetés akkor hangzott el... – folytatja a pártszócső, és gondolhatnánk, a folytatás az lehet: amikor hat hete folyik az iráni háború, a transztatlanti katonai szövetségesek látványosan összevesztek, az európai energiaárak az égbe szálltak.
De nem, a cikk így folytatódik: ...amikor Brüsszel az elmúlt hónapokban fokozta a kínai vállalatokat célzó diszkriminatív lépéseit, és egyes európai agytrösztök sorra gyártották a Kína elleni „kereskedelmi háborús” narratívákat.
Ez miért pont most tűnt fel, amikor az ügyben nincs friss fejlemény, a geopolitikai küzdelemben viszont sok, amint a többi címlapcikk ki is fejezi? Erre a cikkben nincs válasz.
Ha az EU tovább halad a protekcionizmus útján, Kína határozott ellenintézkedéseket fog hozni a nemzeti érdekek és vállalatai jogos jogainak védelmében
– mondta a bennfentes.
Hangsúlyozta:
Kína teljes körű szakpolitikai eszköztárral rendelkezik, és kész azt szükség esetén bevetni az EU protekcionista lépéseire válaszul.
Arra is figyelmeztetett, hogy a kereskedelmi feszültségek eszkalációja végső soron jelentős gazdasági költségeket róna az EU tagállamaira és vállalataira.
Ezen a ponton azért mégis megérkeztünk a geopolitikai háttérhez.
Ursula von der Leyen épp most adott számot arról, mekkora napi pluszköltséget jelent az EU-nak a 44 napja tartó iráni háború. Mindez az ötödik éve zajló, energia- és támogatási költségekben horribilis uniós összegeket felemésztő ukrajnai háború költségeire települ rá, az amúgy is versenyképességi problémákkal küzdő blokk számára. Csillagászati összegre rúg a számla.
Kína nem csak a Nyugat, az Európai Unió belső repedéseibe is beleteszi a lábát
A lap hosszan sorolja a Kína elleni európai protekcionista lépéseket, és arra jutott: mindennek már nincs köze józan gazdasági megfontolásokhoz: Brüsszel felült az egyre idegesebb, és elszabadulás előtt álló ideológiai lóra.
Az Európai Bizottság Biztonsági Kollégiumának hétfői, eredetileg Kínára fókuszáló stratégiai egyeztetését végül a közel-keleti válságnak szentelték. Eközben az EU-n belüli Kínával kapcsolatos viták tovább erősödtek, és egyre inkább a kínai elemzők által konfrontatívnak és protekcionistának nevezett narratíva határozza meg őket – írják.
Március 31-én az Európai Külkapcsolati Tanács cikket tett közzé, amely szerint Kína ásványianyag-„monopóliuma” veszélyezteti Európa tiszta technológiai és ipari bázisát, míg az úgynevezett „túlkapacitás” felgyorsítja az európai dezindusztrializációt. A javaslat: az EU dolgozzon ki nyomásgyakorlási stratégiát Kína elrettentésére, és alkalmazza az úgynevezett „eszkaláció a tárgyalásért” taktikát. Korábban az Európai Unió Biztonsági Tanulmányok Intézete azt vetette fel: Európának fel kell gyorsítania a Kínától való „kockázatcsökkentést” és azt állította: egy átmeneti „kereskedelmi háború” Kínával fájdalmas lehet, de megérheti.
Iparági megfigyelők szerint ezek az állítások teljesen megalapozatlanok és félrevezetők, súlyosan torzítják a normális kereskedelmi folyamatokat, és egy veszélyes politikai elmozdulást jeleznek, amely
végső soron alááshatja a nagymértékben egymásra utalt Kína és EU gazdasági kapcsolatainak alapjait.
Egyéb protekcionista intézkedések felemlegetése mellett a lap forrása megjegyzi: a „magas kockázatú beszállítók” európai kijelölése nem objektív technikai kritériumokon alapul, hanem nagymértékben szubjektív, nem technikai kockázatértékeléseken, és olyan javaslatokat tartalmaz, amelyek gyakorlatilag kizárnák az „kiberbiztonsági kockázatot jelentő harmadik országokból” származó beszállítókat bizonyos ellátási láncokból az uniós piacról.
Ez egyértelmű eltérést jelent a technológiai semlegesség elvétől, mivel a gazdasági és kereskedelmi kérdések egyre inkább átpolitizálódnak, és biztonsági szemüvegen keresztül kerülnek értelmezésre. A lépést széles körű kritika érte amiatt is, hogy túllépheti az EU jogi felhatalmazását, és sértheti a tagállamok hatáskörét.
Ne bízzátok el magatokat, kereskedelmi háborúban mi profik vagyunk
A kínaiak számára különösen aggasztó, hogy egyes uniós körök az EU kényszerítésellenes eszközének alkalmazását sürgetik, amely lehetővé tenné széles körű ellenintézkedések bevezetését a kereskedelem, a befektetések és a piacra jutás területén. A bennfentes figyelmeztet:
ez a „nukleáris opció”, amely felrobbanthatja Kína és az EU kereskedelmi kapcsolatait és kereskedelmi háborút idézhet elő.
Ha az EU tovább halad a protekcionizmusban, Kína kénytelen lesz erőteljes ellenlépéseket tenni nemzeti érdekei és vállalatai jogos jogainak védelmében – mondta.
Kína széles eszköztárral rendelkezik, sorolja, beleértve
- a dömpingellenes és támogatásellenes vizsgálatokat,
- a kereskedelmi és beruházási akadályok kivizsgálását,
- exportellenőrzéseket,
- a külföldi befektetések biztonsági felülvizsgálatát,
- kiberbiztonsági vizsgálatokat, a megbízhatatlan entitások listáját,
- valamint a külföldi szankciók elleni törvényt.
- Emellett vizsgálatokat indíthat a külföldi támogatások hatásairól az EU FSR-jére (a a külföldi támogatásokról szóló rendeletre) válaszul.
Kína számára nem ismeretlenek a kereskedelmi háborúk, és nem is rettenti meg őket. Ha az EU kereskedelmi háborút provokál, Kína gyorsan és határozottan válaszol. Ugyanakkor bármilyen eszkaláció – nemhogy egy teljes körű kereskedelmi háború – mindkét félnek ártana, megzavarná a globális ipari és ellátási láncokat, és visszafogná a világgazdasági növekedést
– jegyezte meg a bennfentes.
Ajánlott videók
