Újabb marketingfogás vagy átgondolt gazdasági stratégia: Magyar Péter drasztikusan megvágná a polgármesterek fizetését
A pontos számok még nem ismertek, csak annyi bizonyos, hogy a Tisza-kormány átalakítaná a polgármesterek bérezését. Erről Magyar Péter kormányfő az RTL-nek adott interjújában számolt be először, részleteket azonban nem árult el.
Magyar Péter szerint a reformcsomag segítségével a parlament költségvetése megközelítőleg negyedére csökkenhet, de arra nem tért ki, hogy a változás hogyan befolyásolja majd egy település kiadásait.
Amiről Magyar Péter nem beszélt
A polgármesterek jogállását, illetve díjazását a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló, 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) határozza meg. Egy városvezető feladata igen összetett, mivel egy olyan közvetlenül választott politikai tisztségviselő, aki nem csupán a helyi önkormányzat hivatalos képviselője, hanem tulajdonképpen a hivatal működését irányító egyszemélyes szerv, továbbá a képviselő-testület tagja és elnöke.
A helyi, közvetlenül választott politikai vezetőnek lokális ismeretekkel, illetve széles körű kompetenciával kell rendelkeznie ahhoz, hogy a szubszidiaritás elve mentén képes legyen irányítani a rábízott települést. Egyértelmű tehát, hogy magasabb közigazgatási rang, illetve lakosságszám esetén több munka hárul egy polgármesterre, ezért az Orbán Viktor vezette kormány 2024-ben szükségét látta a településvezetők fizetéseinek rendezésére, így vezették be a jelenlegi, sávos bérezés.
A település jogállásán és méretén kívül a polgármester megbízatásának formája határozza meg az illetményt:
- főállású foglalkoztatás esetén a képviselő-testület és a városvezető között sajátos közszolgálati jogviszony − foglalkoztatási jogviszony jön létre, míg
- társadalmi megbízatás esetén a képviselő-testület nem gyakorol munkáltatói jogkört.
A polgármesterek fizetését a Mötv. a mindenkori nemzetgazdasági átlagkeresethez köti, így a bérezés törvényileg szabályozott. A főpolgármester illetménye az átlagkereset hatszorosa, míg a megyei jogú városok és a fővárosi kerületek polgármesterei a négy és félszeresére jogosultak. A vármegyei közgyűlés elnöke az átlagbér négyszeresét viheti haza, míg a többi település polgármesterének fizetése lakosságszám alapján kerül meghatározásra:
- az 500 fő alatti településeken az átlagkereset 1,5-szerese,
- 501–1500 fő között 1,75-szorosa,
- 1501–2000 fő között kétszerese,
- 2001–5000 fő között 2,25-szorosa,
- 5001–10 000 fő között 2,5-szerese,
- 10 001–30 000 fő között háromszorosa,
- 30 ezer fő felett pedig 3,5-szerese jár.
A társadalmi megbízatású polgármesterek a törvényben meghatározott illetmény 50 százalékára jogosultak, míg a vármegyei közgyűlés elnökét és a városvezetőket a megbízatás formájától függetlenül a bérük 15 százalékának megfelelő költségtérítés is megilleti.
A nemzetgazdasági átlagkereset alapján megállapított illetményre a polgármesterek a tárgyév július 1-jétől jogosultak.
Túl magas bérek?
A fenti adatok alapján egyszerűen kiszámíthatjuk tehát a polgármesterek fizetését.
- Az átlagkereset 2025 decemberében bruttó 789 200 forint volt,
- így például Budapest főpolgármestere 2026 júliusától 4 735 200 forintot vihetne haza havonta,
- ami 710 280 forint költségtérítéssel egészülne ki.
- Egy megyei jogú város vagy budapesti kerület vezetője havonta bruttó 3 551 400 forint bért és 532 710 költségtérítést kapna.
- Ezzel szemben a skála másik végén található, 500 fő alatti települések polgármestereit bruttó 1 183 000 forintos fizetés és 177 570 forintnyi költségtérítés illetné meg.
A szórás tehát nagy, azonban a feladatok komplexitása, illetve a felelősség is nagyobb egy megyei jogú városban, mint egy csupán néhány száz főt számláló községben.
A jelenlegi bérezés ugyan teljesítményalapú, de még a kisebb települések vezetői is olyan bérezésben részesülnek, amely lehetővé teszi, hogy szükség esetén akár teljes foglalkoztatásban lássák el a rájuk bízott feladatokat. A Tisza-kormány tervezett reformjának legnagyobb vesztesei éppen a kisebb települések vezetői lehetnek, ezért nem csoda, hogy Algyő polgármestere, Molnár Áron felszólalt az indítvány ellen.
Fölszabadító volt, amikor a polgármesteri fizetéseket a mindenkori nemzetgazdasági átlagbérhez kötötték
− mondta Molnár Áron, aki transzparensen beszélt a fizetéséről, majd rámutatott arra, hogy ha Magyar Péter javaslata megvalósul, akkor vezetőként kevesebbet fog keresni, mint a rá bízott alkalmazottak nagy része.
Molnár Áron arról is beszélt, hogy Algyő költségvetése megközelítőleg 6 milliárd forint, a város irányítása pedig hatalmas felelősséggel jár, ezért úgy véli fontos a jutányos bérezés. A politikus szerint
a kormány egy ilyen intézkedéssel a kompetens városvezetőket piacképes fizetés hiányában elveszítheti,
valamint kifogásolta azt is, hogy a bejelentést nem előzte meg szakmai egyeztetés.
Korrupciós kockázat
A vezető tisztségviselők túlságosan alacsony bérezése több szempontból is problémás. A nemzetközi gyakorlat szerint, ha a versenyszférában elérhető bérek sokkal magasabbak, az növeli a korrupció kockázatát, aminek számos oka van:
- Az alacsony bér, alacsonyabb rizikót eredményez.
- A túlságosan alacsony fizetés kenőpénzek elfogadásához vezethet.
- Ha beépül a köztudatba, hogy a polgármesterek, városvezetők illetménye túl alacsony, az legitimálhatja a kenőpénz intézményét. Ilyen volt a hálapénz esete is az orvosok bérének rendezése előtt.
Mindezek mellett a Tisza kiemelt vállalásai között szerepel az önkormányzatok hatáskörének bővítése, amivel megnövekedne az alacsony bérezésű polgármesterek mozgástere, ez pedig valóban mélységében korrumpálhatja rendszert.
