Terjed a vírus a szomszédban, több tízezer állat pusztult el – kirúgták a krízisközpont vezetőjét, vasszigor jön Szerbiában
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz afrikai sertéspestis továbbra is hatalmas veszteségeket okoz Szerbiában, Magyarország déli szomszédja új intézkedéseket vezet be a betegség terjedésének megállítására. Dragan Glamocic mezőgazdasági, erdészeti és vízgazdálkodási miniszter bejelentette, hogy a vírust jelenleg hét járásban regisztrálták, eddig 29 241 sertés pusztult el.
A parlamenti mezőgazdasági bizottság ülésén Glamocic bejelentette, hogy felmentette Sasa Ostojicot, az Afrikai Sertéspestis Ellenőrzésének Nemzeti Krízisközpontjának éléről. Helyére Ljiljana Ivanjacot, az Állategészségügyi Hivatal állat-egészségügyi ellenőrzésének vezetőjét nevezték ki új vezetőnek , aki a jövőben koordinálni fogja az afrikai sertéspestis elleni küzdelemmel kapcsolatos összes intézkedés és tevékenység végrehajtását, írja a Srbija Danas.
A miniszter felidézte, hogy a múlt héten ülést tartottak az államvezetés képviselőivel, ahol döntés született a büntetések további szigorításáról a vírus további terjedésének megakadályozása érdekében.
Miután ellátogatott a veszélyeztetett területekre, úgy értékelte, hogy bizonyos illetékes szolgálatok nem működnek elég hatékonyan, ezért nagyobb felelősségvállalást követelt minden, a fertőzés elleni küzdelemben részt vevő intézménytől.
Minden helyi önkormányzati egység szintjén operatív csoportokat hoztak létre, amelyek feladata az előírt intézkedések be nem tartók ellenőrzése, felügyelete és megbüntetése. Bizonyos veszélyeztetett területeken a vargánya gyűjtésének tilalmát hirdették ki a vírus terjedésének kockázatának csökkentése érdekében. Az egyik legnagyobb egyedi esetet július 9-én regisztrálták a Hrtkovciban található "Mistral Komerc" farmon, ahol több mint 11 000 állatot altattak el afrikai sertéspestis miatt .
A miniszter ezután azt mondta, hogy a biztonsági intézkedések következetes alkalmazása az egyetlen hatékony módja a betegség további terjedésének megakadályozására.
A szakértők szerint a sertéspestis az alábbi módokon terjed:
- érintkezés fertőzött házi- vagy vaddisznókkal,
- szennyezett élelmiszer és takarmány,
- a fertőzött területekről érkezők ruházata és lábbelije,
- járművek, pótkocsik és munkaeszközök,
- sertések illegális szállítása és csempészete,
- az elhullott állatok nem megfelelő ártalmatlanítása.
Az afrikai sertéspestis egy rendkívül fertőző betegség, amely csak a házi- és vaddisznókat érinti. A vírus nem veszélyes az emberre, húsfogyasztáson keresztül sem terjedhet át, de hatalmas gazdasági károkat okoz a fertőzött állatok magas halálozási aránya és kötelező leölése miatt.
Horvátországban is baj van
Nem csak a szerbeknél van gond. A horvát Mezőgazdasági, Erdészeti és Halászati Minisztérium tájékoztatása szerint július 20-án 13 óráig öt új afrikai sertéspestis (ASP) kitörést erősítettek meg a sertéstartó gazdaságokban. Az új eseteket mind Eszék-Baranya (Osječko-baranjska) megyében, Durdenovac község területén azonosították: Beljevina, Bokšić, Krčevina és Bokšić Lug településeken – írja az Index.hr.
2026-ban július 20-ig összesen 94 ASP-kitörést igazoltak házisertéseket tartó létesítményekben. A helyi válságstábok adatai alapján a járvány megfékezése érdekében eddig mintegy 3500 sertést kellett leölni Eszék-Baranya és Verőce-Drávamente (Virovitičko-podravska) megyében. A 94 fertőzött gazdaságból:
- 49 Eszék-Baranya megyében található,
- 45 pedig Verőce-Drávamente megyében.
A minisztérium közlése szerint a vaddisznóállományban is terjed a betegség: eddig összesen 184 afrikai sertéspestis-esetet mutattak ki vadon élő sertéseknél. Ezek közül:
- 181 eset Eszék-Baranya megyében,
- 2 eset Vukovár-Szerémség (Vukovarsko-srijemska) megyében,
- 1 eset Verőce-Drávamente megyében történt.
Mi a helyzet itthon?
A Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei afrikai sertéspestis miatti helyi korlátozásokat feloldották ugyan, az uniós zárlat őszig érvényben maradhat, ami továbbra is nehezíti az exportot. A magyar sertéságazat súlyos piaci válságban van: a vágósertés ára több mint 37 százalékkal zuhant az előző évhez képest, így a kivitt húsmennyiség növekedése ellenére is csökkentek a bevételek. A csökkenő takarmányárak nem ellensúlyozzák a veszteségeket és a szigorú járványvédelmi költségeket, miközben az állami támogatások lehetőségei is beszűkültek.
