Megdolgozta az aszály és a sok állatbetegség a magyar gazdákat, de elkezdtek alkalmazkodni

Az elmúlt négy és fél év – amióta az MBH Bank és jogelődje elkészíti az ágazati trendindexet – azt mutatja, hogy az agrárium is illeszkedik a gazdaság ciklikus működésébe – vezette fel a MBH AgrárTrend Index idei második negyedéves adatainak bemutatását Hollósi Dávid, a bank agrár- és élelmiszeripari üzletágának ügyvezető igazgatója. A mutató 32,7 ponton áll, az előző negyedévhez képest 0,3 ponttal emelkedett, éves alapon viszont 1,3 ponttal csökkent. Ebből a bank szakértői arra következtetnek, hogy az állategészségügyi problémák és az időjárás miatt óvatosak a piaci szereplők, de megkezdődött az ágazat alkalmazkodása a megváltozott körülményekhez.

A júniussal zárult második negyedévre rányomta bélyegét a ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) járvány, az egyéb állategészségügyi problémák, mint például az időről időre visszatérő madárinfluenza, illetve az időjárási szélsőségek. Különösen a júniusi aszály. Kedvező fejleményként értékelhető ugyanakkor, hogy

• a búzatermés minősége az utóbbi évek legjobbja,
• a mennyisége is jó,
• az árpa jól jövedelmez,
• a csirke- és tojástermelés pedig bővült.

Az utóbbi kompenzálta a járványok miatt az egyes alágazatokban átmenetileg és lokálisan visszaeső teljesítményt.

– mondta Hollósi Dávid. A termékpályákról érkező visszajelzések és a bank tapasztalatai szerint az állattenyésztési ágazatok növekedése ugyan nem kiemelkedő, de jól működnek, az inputárak nem sem emelkedtek.

A gyümölcstermesztésben mutatja a legnagyobb bajt az MBH AgrárTrend Index

Az állati betegségek közül a legsúlyosabb gondot az RSZKF okozta, főként a tejelőszarvasmarha-ágazatban. Itt csökkent a nyers tej exportja, de a hazai felvásárlások emelkedtek, és a feldolgozott termékek kivitele is nőtt. A járvány érezhető tanulsága az is, hogy sokan elvégezték a kisebb, de a járványvédelem szempontjából fontos beruházásokat, amit támogatási jogcímek is segítenek.

A sertéstartók és -tenyésztők jövedelme némileg csökkent, de a három-négy évvel ezelőtti állapotokhoz képes sokkal kiegyensúlyozottabb a piac. A sertéshúskivitelt és a termékpálya egészének külkereskedelmét szintén érintették az RSZKF miatti korlátozások, de továbbra is jövedelmező a termelés.

A legalacsonyabb értéket a gyümölcs termékpálya mutatta, ami az idén nagyon nagy károkat okozó tavaszi fagyok miatt nem meglepő, de az előző negyedévhez képest 5 pontos visszaesés ritka az MBH AgrárTrend Index történetében. A gyümölcspiacot az állandó áremelkedés és az import jellemzi.

A szőlő-bor termékpályán rendkívüli szőlőtermés ígérkezik az idén, és az idei évjáratra eddig az is jellemző, hogy sem a peronoszpóra, sem a lisztharmat nem okozott megoldhatatlan növényvédelmi problémákat. A termékpálya szereplői kismértékben, 0,8 ponttal rontották a helyzetértékelésüket, amit elsősorban a szőlő aranyszínű sárgasága okoz.

Hollósi Dávid beszélt az amerikai vámháborús intézkedésekről, amelyek az időjárásnál is kiszámíthatatlanabbak, de reményei szerint ezeket a piac be tudja árazni, és nem lehetetlenítik el a nemzetközi kereskedelmet.

– tette hozzá.

Nagy kérdés a kukorica

A júniusi aszály a kukorica és a napraforgó terméskilátásait csökkentette, de az Európai Bizottság előrejelzése 6 tonnás átlagterméssel számol – mondta Héjja Csaba, az MBH Bank agrár- és élelmiszeripari üzletágának stratégiai elemzője. A belföldi felhasználás 5 millió tonna körüli, és elképzelhető, hogy a hazai termés nem éri el ezt a mennyiséget – mondta. Ha így lesz, akkor importból pótolható lesz ez a mennyiség. Ehhez Hollósi Dávid hozzátette, hogy az esetleges import az unióból megoldható, annál is inkább, mert az egységes piacról érkező termékek élelmiszer-biztonsági szempontból jóval alacsonyabb kockázatúak, mint a máshonnan származók.