2 alsó – allergia
Magyarországon az utóbbi öt évben hat és fél százalékkal nőtt az allergia elleni szereket szedők száma – közölte a Világgazdasággal az egészségügyi információs technológiával és klinikai kutatással foglalkozó Erdős Ábel, az IQVIA menedzsere. Vényköteles termékekre havi 1400–1730 forintot költöttek az elmúlt év különböző hónapjaiban az allergiás betegek, e szereket a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) havi 430–600 forinttal támogatja. Az allergia elleni vény nélküli készítményre 920–1450 forintot fizettek a gyógyszertárakban a vásárlók dobozonként, augusztusban volt a legmagasabb az átlagár.
Antihisztaminból áprilistól szeptemberig a lakosság másfélszer annyit vált ki, mint szezonon kívül. Az idén áprilisban 560 ezer, decemberben 208 ezer doboz fogyott.
Antiallergén szemcseppből a télihez képest az allergiaszezonban bő tízszeresére nőtt az értékesítés. Míg szemviszketésre áprilisban 34 ezer doboz készítményt vettek, télen legfeljebb 2000-2200 dobozzal. Orrsprayből januárban fogy a legtöbb, a csúcs tavaly januárban 74 ezer doboz volt az IQVIA szerint. Az idén áprilisban 32-33 ezer orrsprayt vásároltak a megfázás vagy az allergiás orrdugulás tüneteinek enyhítésére.
Becslések szerint Magyarországon több mint kétmillió allergiás beteg lehet. A parlagfűre a hazai lakosság mintegy fele érzékeny, ez messze a legmagasabb arány az
Európai Unió tagállamai között.
Június első hetében a csalánfélék pollenkoncentrációja és a kültéri allergén gombák spóraszáma is nagyon magas lehet az ország több részén – hívja fel a figyelmet az Országos Közegészségügyi Intézet.
A hazai allergiás szénanáthások száma az elmúlt évtizedben megduplázódott. Országosan 15-17 százalék, Budapesten 20 százalék feletti az allergiások aránya. Bár az asztmásoké 10 százalék alatti, minden harmadik szénanáthásnál asztmával is kell számolni.
