A magyar kormány és a magyar sajtó viszonyáról cikket közölt kedden a Neue Zürcher Zeitung, elemezve "a nem éppen zavartalan" viszony hátterét. A svájci lap cikkírója tényként kezeli, hogy az országosan terjesztett és jelentős magyar napi- és hetilapok túlnyomó többsége -- ellenzéki szocialista vagy baloldali liberális alapállásból -- elutasítóan szemben áll a jelenlegi jobbközép kormánnyal. A cikkíró úgy fogalmaz, hogy "jeges publicisztikai ellenszél fúj a kormány arcába". Értékelése szerint az általa vázolt helyzet a posztkommunista átmenet sajátosságaival függ össze.
A szóban forgó sajtószervek már az 1990 és 1994 között hivatalban volt jobboldali kormányt is "irgalmatlanul támadták az első pillanattól kezdve". A fiatal demokraták választási győzelme után a kivárás rövid csöndje következett a sajtóban, később azonban visszatértek ugyanazok a hangok, amelyeket már az Antall-korszakban is hallani lehetett -- olvasható a svájci lapban.
A cikket A. O. szignóval jegyző szerző különbséget lát Antall József volt miniszterelnök és Orbán Viktor jelenlegi kormányfő reagálása között. "Antall nem rejtette véka alá, mennyire bántják, sértik a mindennapos támadások. Orbánon ez kevéssé látszik."
A budapesti keltezésű cikk írója idézi a miniszterelnök egy korábbi megjegyzését, amelyben -- a szerző megítélése szerint -- lenézéssel szólt az újságírószakmáról, és azt a benyomást keltette, mintha tagadná annak a szimbiózisnak a jelentőségét, amely a politika világát összefűzi a sajtóéval. A svájci cikk szerint "Orbán -- a saját kárára is -- alig tart kapcsolatot a hazai sajtó vezető személyiségeivel".
A cikkíró hibának tartja, hogy a kormány nem reagál a sajtóban megjelenő bírálatokra. Véleménye szerint különösen akkor lenne erre szükség, ha eltorzítva idézik a sajtóban a kormányfő szavait. Persze -- teszi hozzá -- nem okvetlenül magának a kormányfőnek kellene reagálnia, hiszen neki ezer más teendője is lehet, hanem a Miniszterelnöki Hivatal sajtósainak, elvégre nekik éppen az lenne a feladatuk, hogy figyelemmel kísérjék az újságok írásait, és szükség esetén megfeleljenek rájuk -- írta az NZZ.
A cikkíró szerint kevéssé meggyőző az a magyarázat, amelyet a kormány szóvivője adott nemrégiben, és amely szerint a kormány által kibocsátott helyreigazításokat agyonhallgatják az ellenzéki lapok. Elvégre a kabinetnek számos más lehetősége van arra, hogy hallassa a hangját, például a rádióban, a televízióban és a hírügynökség révén.