Abszurd

A kilencvenes évek elejének kisgazdabotrányaiból diadalmasan kikeveredett Torgyán József csaknem egy évtizeden keresztül hihette, hogy a könyörtelenül eltávolított ellenlábasai helyére kapaszkodott ős- és újkisgazdáknak nyugodtan fordíthat hátat. Ám azóta, hogy pártja folyamatos amortizálódása a kétéves költségvetés elfogadásának időszakában felgyorsult, a korábban örökösnek vélt pártelnök mind nagyobb lendülettel sodródik a politikai nihil felé.
A hét végén, illetve tegnap kiderült az is: miniszteri és klubelnöki székének elhagyásával a politikus hiába kapta meg az elvi esélyt arra, hogy egyetlen fronton helytállva szilárdítsa meg pártbeli pozícióit. Miután a Fidesz úgy szabadította meg a kormányt torgyáni terhétől, hogy a koalíció stabilitását megmentette, az FKGP második embereinek tömkelege bátorodott fel. Az elnök kreatúrái felismerték, a sebezhetetlen, erős ember általuk is épített legendája hamis. A hetekkel korábban még feltétlen híveiként viselkedők sora fordult szembe a mind tanácstalanabbá váló politikussal, a megbántott Lányi Zsolttól a sokszorosan csalódott Horváth Bélán és a ravasz Bánk Attilán át az éppen előretört parasztszárny prominenséig, Balogh Gyuláig. A forradalmárok a legalkalmasabb hívószót is megtalálták, hiszen -- állítják -- minden, amit tesznek, a koalíció zavartalan működése érdekében történik.
Torgyán József pedig -- nemegyszer úgy tűnik -- gyakran maga sem tudja pontosan, mit akar és mit tesz. Egyik nap azt állítja, frakcióvezető-helyettesi poszt illeti meg, másnap ő lenne a képviselőcsoport első embere, harmadnap Szentgyörgyvölgyi Pétert javasolja a posztra, negyednap -- egy nagy nehezen fellelt dokumentum alapján -- ismét őt emelik e tisztségbe. Ez utóbbival pillanatnyilag ő jutott helyzeti előnyhöz, ám nyilvánvaló: a két tábornak nap mint nap van és lesz válasza egymás lépéseire. A belháború bizonnyal perek sorozatába torkollik, s az egyre abszurdabb helyzetben Bánk Attila és Torgyán József sem számíthat sok jóra, legalábbis a választók véleményével kapcsolatban.
Kézenfekvő a következtetés: az FKGP jelenlétére a magyar politikában -- bárki is vezesse a pártot ezentúl -- 2002 tavaszáig célszerű számítanunk.