Szövetség a kamarák és a kormány között

Kőrösi András: Érdemi párbeszéd
"Az MKIK évnyitó fórumára vélhetően azért látogatott el a miniszterelnök, a pénzügyminiszter és a gazdasági miniszter is, mert az új típusú kamarák felálltak, s új elnök áll a szervezet élén -- hangsúlyozta a Karamell Sütő- és Édesipari Rt. vezérigazgatója. -- Úgy vélem, a találkozónak jelentős gesztusértéke van, s mindenképpen bizakodásra ad okot, hogy a kormány a kamarákkal közös bizottságokat hoz létre, így lehetőség lesz az érdemi párbeszédre. Korábban ugyanis ez inkább csak formális kapcsolat volt, a kamarák a döntés-előkészítésben nem tudtak részt venni. Pozitív az is, hogy a konkrét kérdésekre Orbán Viktor konkrét válaszokat adott. A reprezentációs adóval kapcsolatos kérdések szerintem túlságosan nagy teret kaptak, ennél sokkal nagyobb problémák is vannak a magyar gazdaságban. A negyvenezer forintos minimálbérnek komolyabb a hatása. A legálisan működő vállalkozások egy részénél azért jelent ez problémát, mert a minimálbér emelésének mértékében a cégeknél a többiek keresetét is növelni kell. Úgy vélem egyébként, hogy az önkéntes tagsággal a kamarák nem gyengültek meg, hiszen a tőkeerős cégek többsége nem lépett ki. Főleg a kis- és kényszervállalkozók távoztak, bár szerintem elsősorban a kisebb cégeknek lenne szükségük a kamara információs hálózatára, hiszen nekik egy-egy terület ellátására nincs külön szakemberük."
Kármán Antal: Gyengülő kamarák
"A kormány akkor ajánlott szövetséget a kamaráknak, amikor azok meggyengültek. úgy vélem, hogy a szakmai szövetségekkel, érdek-képviseleti szervezetekkel való együttműködés mostanság gyümölcsözőbb lehet -- hangsúlyozta a Jászberényi Aprítógépgyár Rt. vezérigazgatója. -- Az önkéntes tagság bevezetésével a kamarák jelentős változásokon mentek keresztül, s a tapasztalatom az, hogy jó néhány helyen a megyei szervezetek meggyengültek. Remélhetőleg nem lesz ez mindig így, hiszen Nyugat-Európában is jelentős erőt képviselnek a kamarák, s nyilvánvalóan Magyarországon sem lehet majd a gazdasági döntések előkészítésénél figyelmen kívül hagyni a véleményüket, de idő kell ahhoz, hogy ''lábra kapjanak''. Kérdés, hogy a mostani gesztus a kormány részéről nem politikai lépés volt-e. Ami a reprezentációs adót illeti, nem jó az olyan jogszabály, ami eleve visszaélésre adhat okot, annak megjelentetését a kormány nem gondolta végig, indokolt a változtatás. A minimálbér emelése a komoly vállalkozásoknál nem jelenthet áthidalhatatlan nehézséget."
Kámán János: EU-csatlakozás
"A magyar gazdaságnak nemcsak erős szakmai, érdekvédelmi szervezetekre van szüksége, hanem jól működő kamarákra is -- emelte ki a Pylon-94 Gép- és Acélszerkezet-gyártó Kft. ügyvezető igazgatója. -- Az új elnök, Parragh László személye, úgy vélem, garanciát jelenthet, hogy érdemi párbeszéd, szövetség alakuljon ki a kormány és a kamarák között. A reprezentációs adó jelenlegi formájában teljesen idegen a gazdaságtól, s szükség van a felülvizsgálatra, illetve változtatásra. Ami a minimálbért illeti, vélhetően sok vállalkozásnak gondot jelent a kifizetése, ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni a másik odalt sem, azt, hogy az EU-csatlakozásra készülve a magyar béreknek is közelíteniük kell az európai keresetekhez. A kis- és középvállalkozások többsége alultőkésített, s így a nyitott gazdaságban versenyhátrányban vannak a külföldi cégekkel szemben."
Böröczffy István: Kiskapuk keresése
"Úgy vélem, a kormány nagyot hibázott azzal, hogy szétverték a kamarákat. A kötelező tagság megszűnése után ugyanis jelentősen meggyengültek. Nem tudom, hogy ez ügyben kik voltak a miniszterelnök tanácsadói, de úgy gondolom, hogy rossz döntés született -- mondta az ÉVOSZ alelnöke, építési vállalkozó. -- Nem véletlen, hogy Nyugat-Európában milyen erősek ezek a szervezetek, Németországban például nem kaphat vállalkozói engedélyt az, aki nem kamarai tag. Szép dolog, hogy a kormány szövetséget ajánlott a kamaráknak, de nem vagyok túlságosan optimista ez ügyben, félek, hogy az csak írott malaszt marad. Az ÉVOSZ-t is -- pláne választások előtt -- rendszeresen megkeresik a képviselők, hogy meghallgassák a problémáinkat, de azt követően érdemi változás nem történik. Nem tudtuk például elérni, hogy a házilagos kivitelezés ne kapjon helyet az építési törvényben, így a feketemunka területén sem történt pozitív változás. A kis- és középvállalkozások segítését az utóbbi években minden kormány, párt hangoztatta, de a szavakat tettek nemigen követték, s a Széchenyi-terv sem ennek a szektornak nyújt támogatást. Egyrészről érthető, hogy a minimálbért negyvenezer forintra emelték, ugyanakkor például az építőiparban -- tekintettel a feketemunkára -- a piacon az árakban azt nem lehet érvényesíteni. Nem lehet ugyanis elfeledkezni arról, hogy a közterhek milyen magasak, így a legtöbb vállalkozás a kiskapukat keresi."
Reményi Tibor: Magas közterhek
"Egyetértek a gazdasági fórumon elhangzott azon megállapítással, hogy támogatni kell a vállalkozói szektort -- mondta a Silca-Unican Elzett Rt. vezérigazgatója. -- Mint egy multinacionális cég magyarországi leányvállalata, gyakran keresünk kis- és középvállalkozói beszállítókat, de idehaza nem találunk megfelelő partnereket. Ezekre a cégekre ugyanis jellemző, hogy tőkeszegények, s emiatt nem tudnak megfelelni a technológiai, technikai követelményeknek. Ráadásul az általuk kínált árak sem versenyképesek a külhoni cégekéivel. Ugyanakkor ezt a kört érdemes segíteni, hiszen ők garantáltan nem fognak továbbállni, a vállalkozásukat nem viszik külföldre. A kisvállalkozói szektor támogatásában a kamarákkal is együtt kell működnie a kormányzatnak, természetesen a tényleges eszközök a kabinet kezében vannak. A minimálbér emelése reális lépés, a probléma az, hogy a közterhek rendkívül magasak. Tíz éve hallunk az adóreform bevezetéséről, de az ígéretekből eddig szinte semmi sem valósult meg."