A szakképzett munkaerő hiánya
Orosz Károly: Arccal az oktatás felé
"Magyarország az EU felé igyekszik, s nem mindegy, hogy az iskolapadból kikerülő fiatal szakemberek képesek-e megfelelni a kor követelményeinek -- hangsúlyozta a MÁV Rt. oktatási főmunkatársa. -- Sajnos az a tapasztalat, hogy 1973 óta -- akkor szüntették meg a technikumokat -- drasztikusan visszaesett a szakképzés színvonala. Pedig korábban Magyarország híres volt jól képzett szakembereiről. A szakoktatásnál elsősorban azt kell figyelembe venni, hogy a vállalatoknak milyen igényeik vannak. Semmiképpen sem kedvező, hogy a gazdálkodók és az iskolák között érdekellentétek vannak. Utóbbiak a fejkvóta miatt ragaszkodnak a gyerekekhez, még akkor is, ha az általuk működtetett tanműhelyekben sokszor "kőkorszaki" körülmények között ismerkednek a szakmával a fiatalok. Probléma az is, hogy az iskolák sokszor gyenge tanulmányi eredményű tanulókat is felvesznek. A gyakorlat az, hogy a vasúttársaságnak is valóságos közelharcot kell vívnia az iskolákkal a tanulókért. Cégünknél egyébként mintegy 2700 fiatallal foglalkozunk, közülük több mint ezer teljes gyakorlati idejét itt tölti. Szakembereink igyekeznek az iskolai elméleti oktatásba is besegíteni. Aki utazott már intercity vonaton, az felmérheti, hogy milyen mértékben változott az elmúlt években a vasútnál is a technikai színvonal. Arról nem is beszélve, hogy a piaci működés szemléletváltást is követel. Ezeket az oktatásnál nem lehet figyelmen kívül hagyni. A piacon a cégeknek kell megméretniük magukat, s nem az iskoláknak. Azt hiszem, senkinek sem érdeke az, hogy a hiányos szakmai ismeretekkel bíró fiatalok ne találjanak maguknak munkahelyet, s az iskolából rögvest a munkanélküliek táborába kerüljenek."
Fekete István: Együttműködés
"Amikor korábban arról hallottam, hogy Nyugat-Magyarországon munkaerőhiány van, nem gondoltam volna, hogy ez a probléma a keleti régióban is jelentkezhet -- mondta a Henkel Magyarország Kft. elnök-igazgatója. -- A helyzet azonban változott, s manapság már a Békés megyében lévő körösladányi gyárunkban is ezzel a gonddal küzdünk. Ezért a környező településekről kell szakembereket toboroznunk, de ez se a dolgozónak, se a munkaadónak nem jó, hiszen a nagyobb távolságból való szállítás drágítja a munkaerő árát. Hosszú távon ez nem jelent megoldást, ezért a helyi önkormányzattal közösen gondolkozunk azon, hogyan lehetne a helyi szakképzést fellendíteni. A másik három gyárunkban, Szolnokon, Barcson és Vácott egyelőre még nincs szakemberhiány. Egyetértek azzal a véleménnyel, hogy a munkaerőhiány a későbbiekben visszavetheti a külföldi befektetéseket. Nem új keletű a véleményem, hogy az oktatásba, képzésbe invesztálni kell. Természetesen a vállalatoknak is érdekük, hogy a szakképzésben részt vegyenek, de a koncepció kialakításában, az összehangolásban a kormánynak kell főszerepet vállalnia."
Horváth István: Továbbképzés
"Cégünk évek óta kiemelt figyelmet fordít a szak- és továbbképzésre -- tudtuk meg a Kontavill-Legrand Rt. vezérigazgatójától. -- Együttműködünk a városi szakképző intézettel, s saját tanműhelyet működtetünk. Támogatjuk a munkatársak továbbtanulását is, többen járnak főiskolákra, egyetemekre, különböző tréningeken, nyelvoktatáson vesznek részt. Társaságunk 450 embert foglalkoztat, s évi húszmillió forint az oktatási költségünk, úgy vélem, ez nem rossz arány. A felmérések azt mutatják, dolgozóink többsége értékeli, hogy a cégnél van fejlődési lehetőségük. Vannak olyan vállalatok, amelyek egyáltalán nem foglalkoznak szakképzéssel, úgy gondolják, hogy a munkaerőpiacon megszerzik azokat a szakembereket, akikre szükségük van. Bár a szakképzést kiemelten kezeljük, előfordul, hogy egy-egy állást pályázati úton próbálunk meg betölteni, s olykor meglehetősen nehéz dolgunk van. Még mindig probléma a nyelvtudás s a konkrét, speciális szakismeret hiánya. Én nem kongatnám meg a vészharangot, s nem hiszem, hogy a munkaerőhiány gátja lesz a külföldi befektetéseknek. Ugyanakkor lépni kell, s az oktatás-képzést -- akár EU-s pénzek felhasználásával is -- korszerűsíteni kell."
Halbritter Mátyás: Szakember-utánpótlás
"Cégünk nem küzd szakemberhiánnyal, de információim szerint Győrben több olyan vállalat is van, ahol gondot jelent a megfelelő munkaerő biztosítása -- hangsúlyozta a Győri Keksz Kft. elnöke. -- Ezt jelzi, hogy vannak olyan cégek melyek a környező településekről, sőt még Szlovákiából is hozatnak dolgozókat. Társaságunknál azért sincs ilyen probléma, mert évek óta nagy gondot fordítunk az utánpótlás biztosítására, a szakmunkásképzésre. Vállalatunkra nem jellemző az sem, hogy nagy lenne a fluktuáció. A szakképzés színvonalát javítaná, ha a vállalatok aktívabban részt vennének a tanulók gyakorlati képzésében, még akkor is, ha a tanműhelyek működtetése pénzbe kerül. A külföldi befektetéseknél Magyarországnak mindig előnyt jelentett a szaképzett munkaerő jelenléte, jó lenne, ha ez a jövőben nem fordulna a visszájára."
Csomor József: Csökkenő létszám
"Cégünk évek óta foglalkozik szakmunkásképzéssel, s ez szükséges ahhoz, hogy az utánpótlást biztosítani tudjuk -- emelte ki a Dunapack csepeli csomagolópapír-gyárának szakképzési vezetője. -- Megfigyelhető, hogy az évek során egyre csökken a tanulók száma. Voltak olyan esztendők, amikor százötven-százhatvan diákunk is volt, jelenleg pedig a három évfolyamon harminc-negyven gyerek tanul. Papírgyártó szakmunkásokból hiány van, s hirdetés útján is próbálunk munkaerőt találni. Nyolc-tíz felvett dolgozóból általában ketten-hárman maradnak meg a cégnél. Azt hiszem, nem elsősorban a fizetéssel van probléma -- a kezdő órabér bruttó 570 forint --, de a folyamatos műszakot, a körülményeket nem mindenki tudja megszokni."
