Budapest Business Journal

Magyarország a legjobb úton halad afelé, hogy a külföld megítélésében egy a rasszizmus tolerálásáról elhíresült állammá váljon -- írja a Budapest Business Journal (BBJ). Mindez ráadásul nem is a bőrfejű bandák ténykedése, hanem a hivatalos döntések és a törvények számlájára írható. A lap szerint a külföldiek Budapesten történő lakásvásárlását korlátozó intézkedések, a zámolyi romák ügye s a magyar származásúak bevándorlását előnyben részesítő jogszabály után a szomszédos országokban élő magyar nemzetiségűeknek kedvezni szándékozó státustörvény teszi immár teljessé a képet.
A Magyar Köztársaság polgárai helyett inkább a teljes magyar nemzet képviseletét feladatának gondoló budapesti kormány nagyvonalú nemzetiségi politikája már eddig is megterhelte az érintett országokhoz fűződő diplomáciai kapcsolatokat. A jobboldali kormány által a határokon túli magyar kisebbségeknek juttatott támogatásokat természetesen a magyar állampolgárok adói finanszírozzák. A státustörvényben szereplő "magyarigazolvány" kiadása és adminisztrációja önmagában 3 milliárd forintot igényel, s a hozzá kapcsolódó jogok biztosításának költségeiről még szó sem esett. A magyar adófizetőket leszámítva persze senkinek nem lehet egy szava sem az ellen, ha Budapest mélyen a zsebébe nyúl, és buszbérleteket, évi húszezer forintos gyermeknevelési támogatást és egyéb kisebb-nagyobb kedvezményeket osztogat idegen államok polgárai számára. A probléma akkor vetődik fel, ha a jogosultság megítélésének egyetlen szempontja, az előnyök megszerzésének egyetlen feltétele az etnikai hovatartozás. A magyar származás érdemként kezelése már joggal váltja ki a budapesti kisebbségi politikát árgus szemmel figyelő szomszédos országok haragját.
A státustörvény megvalósításának tényleges ára forintban nem lesz kifejezhető: a legnagyobb áldozatot valószínűleg az ország nemzetközi megítélése és nemzetközi kapcsolatai terén kell majd meghozni. Érthetetlen, hogy a magyar kormány hogyan kívánja összhangba hozni az intézményesített törzsi szokásjogon alapuló nemzetiségi politikáját a minél teljesebb nemzetközi integrációra való törekvéseivel. A lap szerint párhuzam vonható a magyarságot és annak kultúráját minden más fölé emelő budapesti tervek, illetve a délszláv háborús felek legsötétebb ideológiái vagy éppen a törökországi kurdok elnyomása között. Az etnikai hovatartozást mércének állító gondolkodás nem illeszthető a 21. század elejének európai politikájába -- írja a BBJ.