KÜLFÖLDI LAPSZEMLE

Rendkívül keményen bírálta a román külügyminisztériumot a tervezett magyar státustörvénnyel kapcsolatos "elalvása" miatt szerdai kommentárjában a román kormánypárthoz igen közel álló Cronica Romana című napilap. A lap szerint már az év elején nyíltan beszéltek a készülő törvény "puha irredentizmusáról", azaz "a magyar nemzet határváltoztatások nélküli egyesítéséről".
Nyíltan beszéltek erről a magyar parlamentben, a magyarországi központi és a romániai magyar sajtóban. Jóllehet ezek a kifejezések nyugtalanítják Románia minden józanul gondolkodó állampolgárát, a román külügyminisztérium nem nyugtalankodott -- írta a lap.
A román diplomácia csak akkor kezdte az ébredés jeleit mutatni, amikor már túl késő volt. A bűnbakot természetesen meg fogják találni: akkor a román társadalom megtudja, hogy mi történt valójában, miközben a külügyminisztérium aludt, s a román parlamentben állásfoglalások hangzanak majd el a magyar igazolványok kiadására román területen nyíló magyar "irodákkal" kapcsolatban.
-- Nincs már messze az a nap, amikor valakinek felelnie kell azért, ami ezen a tavaszon történt. A forgatókönyv már most látható: a központ a budapesti nagykövetet teszi felelőssé. Pedig a minisztérium vezetésének kell gondoskodnia arról, hogy a szomszédos országokban igazi nagyköveteink legyenek. Nem az adófizető bűne, hogy nem történt kezdeményezés arra, hogy Budapestre egy energikusabb, a magyar nyelvet ismerő személyt küldjenek -- fogalmazott a kommentár.
Az ugyancsak kormánypárti Curierul National című lap a tervezett törvény titkolt szándékaira figyelmeztet. A lap Magyarország-szakértőnek számító magyar nemzetiségű újságírónője első helyen azt kifogásolja, hogy "jelentős anyagi támogatásban kívánják részesíteni azokat a szülőket, akik magyar iskolába küldik gyermekeiket". A szerző szerint Romániában, ahol az oktatás minden szintjén léteznek magyar iskolák, a szülők olyan tanintézménybe küldik a gyerekeket, amilyenbe akarják. Román iskolába küldik, ha szélesebb perspektívákat akarnak gyermekeiknek -- tette hozzá.
A tervezett magyar törvény ellen a legkomolyabb érv azonban annak "nemzetek feletti" jellege, ami sértheti azoknak az országoknak a szuverenitását, ahol magyarok élnek. Azok az alapszerződések, amelyeket Magyarország a szomszédos államokkal kötött, lehetővé teszik, hogy az anyaország segítse nemzettársait, de nem egy Magyarországon elfogadott és más államra ható törvényben -- szögezte le a szerző.
Melegen üdvözölte szerdai kommentárjában Ion Iliescu román elnök határozott fellépését a magyar státustörvény kérdésében a kormányt rendszerint keményen bíráló Ziua című lap. Emlékeztetett arra, hogy Iliescu hétfőn a bukaresti regionális környezetvédelmi konferencia keretében kijelentette: a román vezetés azt várja, hogy Magyarország tisztázza a törvénnyel kapcsolatos kételyeket.
Ez a kijelentés -- annak fényében, hogy Mircea Geoana külügyminiszter közelmúltban tett magyarországi látogatása során kölcsönösséget sürgetett a kisebbségek kezelésében --, valamint az az aktív diplomácia, amelyet Románia az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) soros elnökeként folytat, azt mutatja, országunk kezdi visszaszerezni a legjelentősebb délkelet-európai állam státusát. Egy olyan erős államét a Balkánon, amely a térségbeli stabilitás tényezője, és amely szükség esetén kész arra, hogy agresszív védelmi politikát folytasson mindazok érdekében, akiket képvisel: a mai Romániában és a világban bárhol élő románok érdekében -- áll a kommentárban.