Kormányzati kártyások

Immár a kormány s vezető pártja elképzeléseként jutott el a -- választási kampányt megadóan viselő -- közvéleményhez a hír a céges hitelkártyáról. Arról, amelyet a vállalkozók országos képviseletei privát banki partnerrel egy éve mit sem sejtve készülnek kibocsátani.
A tőkeínséges kis cégeknek persze mindegy, hogyan jön a segítő pénz (aminek nincs szaga). Fontosabb, hogy kiderüljön: a költségvetés mekkora arányú viszontgaranciát vállal a kölcsön biztonságosabbá tételéhez a hitelnyújtó -- még névtelenségbe burkolózó -- bank felé.
Jelentős szerepvállalásnál olcsóbb a fizetendő kamat, amin a konstrukció sikere áll vagy bukik. A témáról azonban csak pár hete indultak igazi tárgyalások a gazdasági tárca és az érdekképviseletek közt. Rohamtempóban kell egyeztetni, háttérszámításokat végezni, ami nem lesz könnyű a kártya jövő júniusa előtt ígért startjáig.
Nagy fantáziával képzelhető el, hogy a tervezett egymilliós hitelkeret nagyobb vállalatok sokaságának jelenthet igazi segítséget, még akkor is, ha a kölcsöncél elsődlegesen a havi likviditás fenntartását szolgálja. E mértéken már a vállalkozásfejlesztési alapítvány is túljutott hatmilliós mikrohitelével.
A szűk mozgástér persze nem a segíteni akaró érdekképviseletek hibája. Őket az előkészületek során a bankok szorítják, amelyek saját kockázatukra hivatkozva biztonságot (magas hiteldíjat, alacsony kölcsönösszeget, szigorú bírálatot) akarnak. Szép bizonyítvány a kisebb cégek segítését zászlajukra tűző hitelintézeteknek, hogy egy évig egyetlen sem akadt, amelyik felvállalta volna az ügyet.
Így kapóra jön a kormányzati "kártyások" beugrása.