Lapszemle

Financial Times

A gazdasági visszaesés hitelszűkével fenyegeti a kis- és középvállalatok tulajdonosaiból álló Mittelstandot (ez nem azonos a magyar középosztállyal). Tagjait aggasztják a legújabb adóreformok és munkaerő-piaci szabályok. Nem számíthatnak olcsó bankhitelekre sem, mint eddig, az atyáskodó bankok egyre inkább kezdenek hasonlítani a szigorúbb angolszász pénzintézetekhez. A német bankok közül sok - elsősorban a tartományiak (Landesbanken) - az állami hitelgarancia révén tudott olcsó tőkéhez jutni. A brüsszeli bizottság és a német kormány közti megállapodás fokozatosan véget vet ennek a biztonságnak. Közvetlenebb veszély a Mittelstand számára a tőkefedezet új bázeli szabályozása, amely a vállalatok hitelkockázatához köti a nekik nyújtott bankhitelek tőkefedezetét. Mindez sok vállalat eladását kényszerítheti ki. A nagyobbaknak azonban nem a létét fenyegetik az említett veszélyek, csupán gondolkodásukat kell módosítaniuk: nemcsak a termékeikkel kell törődniük, hanem a termelés finanszírozási formáival is. A tipikus német kis- és középvállalatok saját tőkéje 10-20 százalék volt, szemben a franciák vagy hollandok 30 százalékával. A többi tőke bankhitel volt, nem kötvény vagy váltó. A jövőben az utóbbiak aránya nőni fog, de ez több adat közlését követeli meg a cégektől. Még inkább igaz ez a részvénykibocsátókra. A hagyományok miatt ez utóbbi módszerrel kevesen fognak élni.

El Mundo

A spanyol elnökség az Európai Unióban akkor kezdődik, amikor kirobbant a vita Berlusconi olasz miniszterelnök integrációellenességéről. Mivel Aznar spanyol miniszterelnök Európában a Cavaliere egyik legszilárdabb támaszának számít, sok szem fordul felé most, ha Berlusconi valamilyen kérdésben eltér az európai vonaltól, például amikor legutóbb kétkedően üdvözölte kormánya az eurót. Aznar január 8-án kijelentette, "abszolút meggyőződése", hogy olasz kollégája "kedvező magatartást fog tanúsítani az európai integráció folyamatával szemben", és nem volt hajlandó kommentálni más ország kormányának változását. Azt kell gondolnunk, ha a miniszterelnök ilyen magabiztos nyilatkozatot tesz, bizonyára elegendő információja van azt hinni, hogy Berlusconi nem tér majd el az EU irányvonalától. Mégis, Aznar hitvallása ellenére az olasz miniszterelnök európai meggyőződése továbbra is kételyeket ébreszt, amíg nem mutatja konkrét példáját annak, hogy minden tekintetben egyetért az EU-val. Csak remélni lehet, amit az olasz baloldali ellenzék vezetője az El Mundónak kijelentett: "Aznar befolyását Berlusconi euroszkepticizmusa ellen tudja majd érvényesíteni".

Handelsblatt

Nem mutatkoznak a német konjunktúra javulásának jelei. Ezért halványulnak Gerhard Schröder kancellár kilátásai, hogy diadalmasan nyeri meg az országos választásokat. Ez az oka, hogy a kormány hektikus erőfeszítésekkel igyekszik újabb változattal "gazdagítani" munkaerő-politikáját. Mintaként ajánlja a "mainzi modellt", amely szerint a szociális segélyre utaltak és a régóta munka nélküliek állami pótsegélyt kapnak, ha kevés jövedelmet hozó tevékenységet vállalnak. Közelebbről nézve ez a "kombi bér" arról akarja elterelni a figyelmet, hogy rossz a munkaerő-piaci politika. Mikor világszerte ésszerűen a szubvenciók leépítésén fáradoznak, a koalíció az alacsony bérű szektorokat támogatja. Ez pénzbe kerül, amit a beruházások és a teljesítmények ösztönzésétől vonnak el. Ráadásul a kollektív szerződések alkuja során, a támogatás tudatában, a felek nincsenek tekintettel a munkanélküliségre. Schröder azonban választási taktikából nem mer alapvető munkaerő-politikai reformokra vállalkozni.

Financial Times, El Mundo, Handelsblatt -->