Tavaly decemberben az elmúlt nyolc év legmagasabb havi hiánya, 637 millió eurós negatív szaldó keletkezett a folyó fizetési mérlegben. Ennek ellenére az egész éves deficit 2,7 milliárd euróra rúg, vagyis jóval kisebb, mint a várt 3,5 milliárd eurós passzívum. A magyarázat abban a módszertani változásban keresendő, amelynek keretében a Magyar Nemzeti Bank és a Központi Statisztikai Hivatal nyolc évre visszamenően jelentősen módosította a folyó fizetési mérleg adatait (a módszertani változás okairól és jelentőségéről: VG, 2002. november 18., 16. oldal). Az új, eredményszemléletű elszámoláson alapuló mérleg nemzetközileg összehasonlíthatóbb képet ad a külső egyensúlyi viszonyokról, mondta Sándor György, az MNB ügyvezető igazgatója.

Az új számok némileg más képet festenek a gazdaság elmúlt éveiről. Például a legmagasabb növekedés évében, 2000-ben nem csökkent, hanem jelentősen növekedett a folyó hiány. Erre a vállalati készletfeltöltések és a kapacitásnövelési tevékenység importvonzata nyújthat magyarázatot. Tavaly viszont kisebb lett a hiány a régi módszertannal számított eredményhez képest. Ennek az az oka, hogy a folyó fizetési mérleg romlása csupán az esztendő második felében kezdődött el, előtte az áruexport gyorsabban növekedett, mint az import.

Sőt, még az éves átlagos dinamikák közül is a kivitelé a nagyobb, 6,1 százalék a behozatal 4,9 százalékos bővülésével szemben. A folyó hiány nagyobb, mint 2001-ben, elsősorban a turizmus gyenge teljesítménye miatt.

A romló tendencia a decemberi adatokon is látszik: az elmúlt nyolc év legmagasabb hiánya úgy alakult ki, hogy a korábban megszokott év végi profitkivitel is elmaradt. Megugrott az áruimport, és nagyobb lett a szolgáltatások körében a deficit. Ám az elmúlt két-három év új adatai a gazdaság jobb alkalmazkodási képességét mutatják, véli Kovács György, a Budapest Economist elemzője. A beruházási import stagnálása mellett a behozatalt csak a lakossági fogyasztás húzza, ami középtávon nem egészséges trend.

A régi adatok alapján kirajzolódó folyamatok sok szempontból hihetőbb forgatókönyvet mutattak, mint a módosított adatok, mondja Zsoldos István, a CA IB elemzője. Ezek ugyanis a belső kereslet folyamatos felpörgésével párhuzamosan növekvő folyó hiány képét mutatták. Most úgy tűnik, 2001-ben javulás volt. A korábban elképzeltnél kisebb 2002-es folyó hiány a három nagy gazdasági szektor (a lakosság, a vállalatok és az államháztartás) megtakarítási pozícióit is érinti. Zsoldos szerint elképzelhető: a vállalati szektor megtakarítása nagyobb, mint arra számítani lehetett. Ez magasabb profitot, vagy kisebb beruházási aktivitást jelenthet. Az utóbbi esetében a negyedik negyedéves GDP-statisztikában kiábrándító beruházási számoknak kell szerepelniük.

A költségvetési költekezés 2003-at érintő tételei és egy esetleges vállalati élénkülés növelheti a folyó hiányt, így a tavalyi 4 százalékos GDP-arányos deficit Zsoldos szerint 4,6 százalékra nőhet.