Egyenlő esélyekkel az unióban
A hazai költségvetés az idén első alkalommal tartalmaz önálló esélyegyenlőségi címet, ebben az esztendőben 13 milliárd forinttal gazdálkodik az Esélyegyenlőségi Hivatal. Prioritások között szerepel a nemzeti esélyegyenlőségi hálózat kiépítése az önkormányzatok, szociális intézmények és nonprofit szervezetek bevonásával. Az esélyegyenlőségi program támogatja esélyegyenlőségi műsorsáv működtetését, a diszkriminációellenes szemlélet fokozott megjelenítését az oktatásban, valamint a romaoktatás kiterjesztését és színvonalának emelését - mondta el lapunknak Szent-Iványi István, az európai uniós integrációs bizottság elnöke.
A női egyenjogúság kérdése - a többi európai uniós tagállamhoz hasonlóan - Magyarországon is elsősorban a nemi alapon történő munkahelyi megkülönböztetés összefüggésében jelentkezik. Az unió 1975 óta hangsúlyt helyez a római szerződésben előírt "egyenlő munkáért egyenlő bér" elve, azaz a férfiak és nők azonos bérezésének megvalósítására. A női egyenjogúság helyzete Magyarországon a munkavállalás terén jó, a csatlakozás következtében pedig további előrelépés várható e téren a jövőben is.
A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője aláhúzta: a nők kereseti hátránya az elmúlt években jelentősen csökkent. A legfrissebb adatok szerint teljes keresetben 10,5 százalék a lemaradásuk, alapbérben pedig már csak 7,9 százalék. Lázár György szerint a különbségnek részben objektív okai is vannak, pl. a férfiak többet túlóráznak, de fontos elem az is, hogy a nők létszámaránya kb. 80 százalék az egyes alacsony keresetű ágazatokban (oktatás, egészségügy). A közelítés egyik oka éppen az említett ágazatokban végrehajtott jelentős béremelés, de hosszabb távon fontos tényező a nők fokozatosan javuló átlagos iskolázottsági szintje. Lázár György hozzátette: a megváltozott munkaképességűekkel évek óta kiemelten foglalkozik az Állami Foglalkoztatási Szolgálat. A foglalkoztatási rehabilitáció elősegítésére valamenynyi (megyei és fővárosi) munkaügyi központban speciális rehabilitációs munkacsoport működik, amelyen egyre nagyobb létszámban vesznek részt a megváltozott munkaképességűek, hiszen számuk is megsokszorozódott az elmúlt években. A tapasztalat azonban az, hogy a megváltozott munkaképességű emberek már nem tudnak szakképzettségüknek megfelelő munkaterületen elhelyezkedni.
Problémát Magyarországon leginkább a roma lakosság integrációjának megoldása jelenti. Az Európai Unió Magyarországra vonatkozó értékelései is elsődlegesen a kisebbségi kérdések megoldását javasolják. Szorgalmazzák a roma nemzetiségi kisebbség fokozott társadalmi integrációját, mindenekelőtt a roma gyermek- és felnőttoktatás, valamint a vidéki munkahelyteremtés révén. Létezik egy a felzárkóztatásukat szolgáló átfogó program, amelynek fő eleme az iskolázottsági szint terén tapasztalható nagy lemaradásuk fokozatos felszámolása. Ez csak több évtized alatt hozhat jelentős eredményeket, tette hozzá a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője.
Pontos adatok hiányában is megállapítható, hogy Magyarországon a romák munkanélkülisége sokszorosa a nem romákénak, foglalkoztatottsági szintjük pedig rendkívül alacsony. A probléma enyhítése érdekében csaknem minden megyében működnek olyan kisebb munkaerő-piaci programok, amelyek a romák foglalkoztatásának elősegítését célozzák. Ezek forrása a munkaerő-piaci alap.
Magyarország ez évi költségvetése a humánerőforrás-fejlesztés operatív program keretében jelentős támogatási összeget tartalmaz a társadalmi beilleszkedés elősegítése címszó alatt. E forrás célja a hátrányos helyzetű csoportok - így például a romák - munkaerő-piaci és társadalmi beilleszkedésének támogatása. Az európai uniós integrációs bizottság elnöke, Szent-Iványi István hangsúlyozta, a magyar kisebbségek helyzete javul majd Magyarország uniós csatlakozása kapcsán, hiszen egy kiegyensúlyozott piacgazdaságban a verseny gazdaságélénkítő hatással bír, amely pedig a szorosabb társadalmi kohézió és a fokozott társadalmi integráció irányába hat.
