Gondban a jövő nemzedék
Egyre inkább segítségre szorulnak a végzős, a munkaerőpiacon hamarosan elhelyezkedő diákok. Az oktatással kapcsolatos szolgáltatások fejlesztése javíthat a helyzeten, a szükséges tanulmányi és mentálhigiénés, illetve a karrier-tanácsadás intézményrendszerének biztosítása segíthet a hallgatók munkaerő-piaci felkészítésében. A tájékozódásban kiemelt segítséget nyújthatnak a karrierirodák, melyek az állásbörzéken, munkaerő-közvetítési tevékenységen keresztül számos céggel kerülnek kapcsolatba, így ismerik azok működését, tisztában vannak az elvárt tudással, ismeretekkel.
A cégek a diploma megszerzésével egy időben már azt várják, valamilyen szintű szakmai tapasztalata is legyen a friss diplomásnak. Ennek némiképp ellentmond, hogy kevés a hallgatók számára felajánlott részmunkaidős, illetve szakmai gyakorlati lehetőség, a legtöbb intézményben kötelező egy hónapos szakmai gyakorlat pedig nem jelent valós munkatapasztalatot. A részmunkaidős foglalkoztatásra nincs idejük az alaposan felkészülő, tanulnivalóval bőségesen ellátott diákoknak - osztják meg tapasztalataikat a nagyobb hazai karrierirodák képviselői. A diploma cégnél történő megírása a vállalattól és a végzős hallgatótól egyaránt fokozott idő- és energiaráfordítást igényel, és a lehetőségek száma is erősen korlátozott. A cégek többsége igényelné, hogy a hallgatók legalább egy fél évet töltsenek el a "munka világában", tapasztaljanak, majd csak ezután kaphassanak diplomát. Ezt azonban a mai oktatási rendszer nem igazán támogatja. Jelenleg a kreditrendszer nyújtotta lehetőségek között a diákoknak kell rászánniuk az időt és vállalni az évhalasztás/évkihagyás következményeit, ha munkatapasztalatot akarnak szerezni. A legszerencsésebbek a szakmai gyakorlatot külföldön tudják teljesíteni, így a diploma megszerzése után piacképes és keresett tudással nézhetnek szembe a kihívásokkal. Érdemes lenne érdekeltté tenni a cégeket, adókedvezménnyel támogatni a hallgatók foglalkoztatását, így a szakmai sikerek mellett anyagilag is megérné számukra a fiatalok alkalmazása - javasolta Hajdú Csongor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Karrierirodájának vezetője.
A cégek szinte minden területen válogathatnak a jobbnál jobb jelöltek közül, hiszen a pályakezdők mellett számos, gyakorlattal rendelkező szakember is szeretne (új) munkahelyet találni. Bizony, a cégek többsége nem a pályakezdőket, hanem a fiatal, de már tapasztalattal rendelkező diplomásokat keresi.
A felsőoktatás "tömegtermelése", valamint a gazdaság jelenlegi helyzete miatt a friss diplomások elhelyezkedési esélyei romlottak, többeket a munkanélküliség vagy a végzettségüknél alacsonyabb szintű munkakör betöltésének réme fenyeget. A friss diplomásoknak fel kell készülniük, lehet, hogy hosszú hónapokig sem találnak a végzettségüknek megfelelő állást - véli Csaba Levente, a Szegedi Tudományegyetem Karrierirodájának munkatársa. Néhány éve, nyelveket beszélő, gyakorlott szakemberek híján, könnyen került egy friss diplomás vezetői pozícióba. Mára ez a világ elmúlt: diploma ide vagy oda, a pályakezdő diplomások a ranglétra alján kezdhetik meg karrierjüket. Vezetői munkakörbe szinte lehetetlen egyhamar eljutniuk, sőt a munkaerőpiacon már a beosztotti munkahelyek is diplomásokkal telítődnek - tájékoztatott Hajdú Csongor.
Nyilvánvalóan ez a versenyszellem növekedését is magával hozza, hisz a feltörekvő nemzedékekben nagyobb a bizonyítási vágy azért, hogy így vagy úgy, de elismerjék őket. A felsőfokú tanulmányaikat végzők elhelyezkedési esélyei, tanulmányaik kezdetétől a diplomaosztóig, megváltozhatnak, a kereslet nem minden esetben jelzi vissza egyes szakok látszólagos népszerűségét. És az sem mindegy, hogy ki melyik egyetemen, főiskolán szerzi meg az oklevelét, ugyanis a cégek a diplomát kibocsátó intézmények alapján is különbséget tesznek. Ezért az intézmény- és szakválasztás előtt álló hallgatóknak érdemes figyelmet fordítaniuk az egyes szektorokban felkínált álláslehetőségek számára és milyenségére - ajánlotta Csaba Levente. A bolognai folyamatból adódó, kétszintű, lineáris rendszer bevezetése némiképp enyhíti majd a választás felelősségét, hisz a hallgató akár saját belső motivációjának megváltozása következtében, akár a munkaerő-piaci kereslet változásának ismeretében három év után újra dönthet, hogy milyen irányba kíván továbbhaladni. Ehhez viszont szintén segítségre, tanácsadásra van szüksége.
Az uniós munkavállaláshoz elengedhetetlen az életen át tartó tanulás igénye, az idegen nyelvek elsajátítása - állítja Hajdú Csongor. Tapasztalatai szerint azok a fiatalok, akik külföldön akartak dolgozni, eddig is megtalálták a lehetőségeket, többségük azonban itthon szeretne boldogulni. A nagyobb multinacionális cégek eddig is lehetővé tették a tehetségek számára, hogy a gyakornoki program keretében egy uniós tagállamban, az anyacégnél vagy egy másik leányvállalatnál is kipróbálják magukat. Az idei végzősök közül - a korábbi évekhez hasonlóan - alig néhányan kerestek meg azzal a kéréssel, hogy külföldön szeretnének elhelyezkedni - tette hozzá Hajdú Csongor.
