Magyarok az unió piacán
Az Európai Unió új tagállamainak munkavállalói hasonló helyzetben vannak az uniós munkaerőpiacon, tehát a magyarokat sem részesítik előnyben a többiekkel szemben - véli az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa. Fóti Klára szerint régebben a monarchiabeli hagyományok továbbélésére hivatkozva egyes osztrák szakemberek meg voltak győződve arról, hogy a magyarok Ausztriában kedvezőbb megítélés alá esnek, mint más államok dolgozói. A munkaerőpiacon azonban főleg a praktikus szempontok - szaktudás, munkabírás, motiváció - számítanak, s nem a történelmi kötődések. Hasonlóan gondolkodik a magyar munkaerő uniós lehetőségeiről a Foglalkoztatási Hivatal főosztályvezetője. Kovács Géza szerint sincsenek "kitüntetett" országok, akiknek a polgárait szívesebben alkalmaznák az unió más országainál, hiszen nem a nemzetiség, hanem a szakképzettség, a gyakorlat és a megfelelő nyelvtudás a szelekció alapja. Gyakori eset viszont, hogy osztrák vendéglátósok magyar szakácsot, pincért alkalmaznának, tehát valószínűleg jó a magyar szakemberek híre Ausztriában.
Az unióban egyre nagyobb kereslet kínálkozik az egészségügyi szolgáltatások területén, illetve a számítástechnika alkalmazásával összefüggő területeken, de néhány ország bizonyos feltételek mellett henteseket is szívesen alkalmazna. Kovács Géza szerint természetes, hogy "slágerszakmák" bukkannak fel, azonban óvatosan kell ezekkel bánni, előfordulhat, hogy a hirdetés megjelenése után egy nappal az állások már el is kelnek. A legfrissebb példa Hollandia, ide nemrégiben kamionsofőröket kerestek, de néhány napon belül az összes ajánlat eltűnt az Eures honlapjáról a számtalan jelentkező miatt. Jelenleg három országban - Nagy-Britannia, Svéd-, Írország - vállalhatnak a magyarok szabadon munkát, de ide sorolható még Olaszország is, ők ugyanis 20 000 főig úgy adnak ki munkavállalási engedélyt nyolc újonnan csatlakozó ország polgárainak (Málta és Ciprus számára szabad az uniós munkaerőpiac), hogy nem vizsgálják a munkaerő-piaci helyzetet.
Dánia, Hollandia, Norvégia ugyan munkavállalási engedélyhez köti az új tagállamokból érkezők munkavégzését, de az engedélyt Dánia és Norvégia automatikusan kiadja, ha a jelentkező munkaszerződése megfelel az adott ágazatban megszokottnak.
A többi ország a munkaerőpiac vizsgálata után csak akkor ad ki engedélyt, ha az adott munkakörre nincs hazai jelentkező. Ha egy adott állásra egy uniós és egy harmadik országbeli jelentkezik, akkor azonos szakképzettség, gyakorlat esetén az uniós álláskeresőt előnyben kell részesíteni. Él az úgynevezett 12 hónapos szabály is: ha az új tagország munkavállalója május elseje után igazolni tud legalább egyévnyi folyamatos, legális munkaviszonyt egy "régi" tagországban, akkor számára megnyílik az adott ország munkaerőpiaca.
A korlátozó országok esetében kivétel nélkül érvényben maradtak a korábban megkötött gyakornoki, illetve vendégmunka-vállalói egyezmények is, amelyek ugyan kontingens alapon működnek, de azok számára, akik az egyezményekben foglalt feltételeknek megfelelnek, a kontingens erejéig automatikusan kiadják a munkavállalási engedélyt. (VG)
