Új oktatási modell indulhat
A kormányrendelet szakmai tartalma a bolognai dekrétummal összhangban a duális oktatási struktúra lineárissá való átalakítását célozza meg. Ez a külföldi intézményekben már alkalmazott BSc (Bachelor), MSc (Master) rendszer bevezetését jelenti. A kétszintű oktatási rendszer az első évek gyakorlatorientáltságát biztosítja.
A bolognai dekrétumhoz igazodva a kormányrendelet rögzíti a szakindítás feltételeit, illetve a kreditszámokat is, melyekkel 2005-től kísérleti jelleggel, 2006-tól kötelezően elindul az új, kétszintű oktatás Magyarországon. A jelenlegi 460 alapképzési szint helyett 102 szakon oktathatnak majd az intézmények. Cél, hogy nemzetközi relációban is kialakuljon egy átjárható, rugalmas képzési rendszer. Az MSc-képzésre a hallgatók 30-40 százaléka léphet csak tovább. A szelekció az alapdiploma "milyensége" alapján történik, a létszámot az állami normatíva szabja meg. Az MSc-szint alkalmas lesz arra, hogy speciális ipari, gazdasági, kutatás-fejlesztési igényeket elégítsen ki, így az emelt szinten végzők még inkább ki lesznek téve a munkaerőpiac, a gazdaság változásainak. Az egyetemek az emelt szintű képzés bázisai lehetnek - tájékoztatta lapunkat Molnár Károly, a BME oktatási rektorhelyettese, a Nemzeti Bologna Bizottság tagja. Az egyetemek mindkét szint képzésében részt vesznek, hallgatói létszámuk nem csökken, mivel itt emelt szinten tudnak továbbtanulni a más intézményekben BSc-diplomát szerzett fiatalok.
Az új oktatási modell lehetővé teszi, hogy az alapdiplomát megszerzőknek ne csak lexikális tudásuk legyen, hanem alkalmasak legyenek az önálló munkavégzésre. A cégek elvárásaihoz (szakmai tapasztalat, referencia, nyelvtudás) igazodva a képzési időbe beépítésre kerül a szakmai gyakorlat, amely kreditértékben is kifejeződik majd - magyarázta Fekete Iván egyetemi docens, a Miskolci Egyetem humán erőforrás tanszékének vezetője. A szakember szerint elkerülhetetlen az üzleti szféra és a felsőoktatás közötti még szorosabb kapcsolat kialakítása. A hallgatóknak életszerű helyzetekbe kell kerülniük, legyenek azok akár jó, akár rossz élmények. Fekete Iván szerint fontos, hogy a diákok lássák döntéseik hatását, érezzék magukat kínosan, ha kell, legyen következménye, ha selejtet gyártanak. Mindezek átélésében a hazai vállalatok tudnak segíteni, a gyakorlatorientált képzéshez azonban komoly források kellenek. A kérdés csak az, az állam vagy a cégek finanszírozzák-e ezt, hiszen eddig is megtehették volna. A kormány ugyan növeli az alapképzés normatíváját, de a laborok, gyakorlati képzési helyek kialakítása és működtetése gondot jelenthet. Enyhíti a problémát a fokozatos bevezetés lehetősége, hisz 2005-től nem ugrásszerűen, hanem lépésenként előrehaladva kell meglenniük az eszközöknek.
Kedvező változásokat hozhat a szabadabb iskolaválasztás és -váltás lehetősége. A hallgató bárhol Európában elvégezheti a BSc-szintet, mégis teljesen más MSc-szintet is választhat. A rugalmasabb képzés komoly versenyt gerjeszt majd a jó képességű hallgatók megszerzéséért - véli Andor György, a BME ipari menedzsment és vállalkozásgazdasági tanszék vezetőhelyettese. A hallgató választási felelőssége megnő, hiszen nem mindegy, hol szerez diplomát. Várhatóan abba az intézménybe jelentkezik, ahol a megszerzett diploma piacképessége bizonyított, és megélhetést jelent számára.
A cégektől elvárás lesz, hogy tudatosan megfogalmazzák: 3-5 éves távlatban milyen felkészültségű, tudású szakemberekre lesz szükségük. A Felsőoktatási Tudományos Tanács (FTT) az információk alapján tesz javaslatot az oktatási tárcának, milyen képzések induljanak el. A keretszámok, stratégiák változtatásával ugyanakkor óvatosan kell bánni, hisz a hatások csak 3-5 év múlva jelentkeznek.
