Veszélyeztetett célcsoportok

Nem árt esélyegyenlőségi tervet készíteniük a hazai cégeknek a munkaviszonyban álló hátrányos helyzetű csoportokra vonatkozóan - tájékoztatta lapunkat Koltai Luca, a Fővárosi Esélyegyenlőség Módszertani Iroda programvezetője. A munkához való hozzájutás, a jogviszony létesítése és megszüntetése, a képzési és előmeneteli rendszer, a munkafeltételek megállapítása és a bérezés, a juttatások területén egyaránt be kell tartaniuk a hazai munkáltatóknak az egyenlő bánásmód követelményét. A terv bizonyos elemei kiterjedhetnek a potenciális munkavállalókra is, például a felvételi eljárások szabályozása, előnyjuttatások terén.

A törvény öt hátrányos helyzetű csoportot emel ki, amelyekre különösen tekintettel kell lenni: a nőkre, a negyven évnél idősebb munkavállalókra, a romákra, a fogyatékos, megváltozott munkaképességű személyekre, valamint a két vagy több, tíz éven aluli gyermeket nevelő, vagy gyermekét egyedül nevelő munkavállalókra.

Koltai Luca kérdésünkre elmondta, sok esetben problémákat okoz az egyes csoportokba tartozó munkavállalók besorolása, azonosítása és regisztrációja is. Míg a munkavállaló neme és kora egyértelműen kiderül a munkáltató nyilvántartásaiból, a többi adatánál ez már nem jellemző. A romák nyilvántartását a jelenlegi szabályozások csak önkéntes nyilatkozat alapján teszik lehetővé, a nyilatkozattételre senki sem kötelezhető, de a programban való részvétel feltételeként megfogalmazható az adatok nyilvántartásához és kezeléséhez való hozzájárulás. Az ilyen jellegű adatok nyilvántartását be kell jelenteni az adatvédelmi biztosnak, és az adatok nyilvántartása, kezelése csak az adatvédelmi törvény szigorú betartásával lehetséges.

Az esélyegyenlőségi tervet a munkáltató és a szakszervezet/ szakszervezetek/üzemi tanács együttesen fogadja el.

A munkáltató kinevezhet egy referenst vagy bizottságot, amely előkészíti a tervet, valamint elkészíti a javaslatot a terv működtetéséhez. A munkavállalói képviselet véleményezi a javaslatot, módosításokat javasolhat, majd a szükséges módosítások után azt a munkáltatóval közösen fogadja el. A referens a terv idejének lejártával jelentést készít az abban foglaltak megvalósulásáról, valamint javaslatot készít a következő időszakra vonatkozóan.

Az Esélyegyenlőség Módszertani Iroda szakembere azt javasolja, a nagyobb munkáltatóknál érdemes esélyegyenlőségi bizottságot létrehozni, amely legalább évente egyszer ülésezik. Ebben a munkáltató és a munkavállalók is képviseltetik magukat. A bizottság feladata a döntéshozatal és az esélyegyenlőségi stratégia kidolgozása.

A referens számára (a bizottság tagjainak, a szakszervezet megfelelő vezetőinek) biztosítani kell az esélyegyenlőség elősegítésére irányuló képzést.