Ivan Gasparovic szlovák államfő pénteken aláírta az államnyelvtörvény módosítását. A június 30-án módosított például előírja, hogy a nyilvános érintkezésben ezentúl szlovákul kell használni a szlovákiai földrajzi elnevezéseket. A kórházakban, egészségügyi és szociális intézményekben csak ott beszélhet a személyzet magyarul a pácienssel, ahol legalább 20 százaléknyi magyar él.

A községi hangosbemondókban először szlovákul kell elmondani a hirdetést, valamint mindenféle nyilvános felirat esetében először a szlovák feliratnak kell szerepelnie, utána az „egyéb nyelvűnek”, miközben a szlovák feliratot nem lehet kisebb betűvel írni, mint a nem szlovákot. A nem szlovák szöveg csak a szlovák teljes fordítása lehet. Az emléktáblákon szlovák feliratnak is kell szerepelnie, amely nem lehet tartalmában rövidebb mint a kisebbségi nyelvű.

A kulturális és az oktatási-nevelési rendezvényeket két nyelven kell felvezetni, akkor is, ha ezt a közönségből senki sem igényli. Ami a magán rádióadókat és tévéadókat illeti, eddig az volt a szabály, hogy a magyar nyelvű műsort ugyanolyan terjedelemben szlovákul is sugározni kellett volna, ami a gyakorlatban ellehetetlenítette a kisebbségi rádió és tévéadók alapítását. Az új szabályozás szerint az esetleges kisebbségi televízióknál feliratozással kellene megoldani a szlovák nyelvű nézők tájékoztatását. A nyelvtörvény megsértéséért akár 5000 eurós pénzbüntetés is kiszabható.

A módosított nyelvtörvény a két szlovákiai magyar párt, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) és a Híd egybehangzó véleménye szerint korlátozza a kisebbségek anyanyelvhasználati jogait, és sérti jelenlegi jogállásukat Szlovákiában.  Az MKP azt tervezi, hogy az államnyelvtörvény ügyét az alkotmánybíróság elé viszi. A nyelvtörvény megsértéséért bizonyos esetekben akár 5000 eurós pénzbüntetés is kiszabható.

A szlovák államnyelvtörvény ügyében nem közeledtek az álláspontok a két ország kisebbségi vegyes bizottságának budapesti ülésén pénteken. A szlovák fél szerint a törvény nem csorbítja a szlovákiai magyarok jogait, míg a magyar fél a törvény ellentmondásosságára hívta fel a figyelmet.

„Nem feltételezi, hogy a szlovák társadalom akadályozni akarja a szlovákiai magyarok anyanyelvhasználatát, de ha ez így  van, akkor nem kell olyan jogszabályt alkotni, amiből ezt a következtetést lehet levonni” – mondta az ülés után Gémesi Ferenc, a bizottság magyar társelnöke. A Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára kijelentette, hogy a mindenkori magyar kormányok mindenkor kifejezték egyet nem értésüket, ha a magyar közösségeket jogsérelem érte vagy éri, ez a tematika mindig is része marad kapcsolatainknak. A magyar fél akkor is élni fog az EBESZ  kisebbségi főbiztosa által felajánlott konzultációs lehetőséggel, ha csak a magyar delegáció fog ezen részt venni.

„A szlovák fél őszinte igyekezete volt eloszlatni a törvény szövegének értelmezése körüli kételyeket, és próbálták elmagyarázni, hogy a törvény módosításával nem csorbultak a szlovákiai magyarok jogai” – mondta Miroslav Mojzita. A bizottság szlovák társelnöke példákat említett arra, hogy az eredetileg 1995-ben megalkotott törvényből kikerültek olyan elemek, amelyek szerinte eddig hátrányosan érintették a szlovákiai magyarokat. Mojzita szerint a törvény „csak az államnyelv használatával foglalkozik, nem avatkozik be az emberek magánéletébe, és nem akarja büntetni a magánembereket”,  valamint „rendezi és elősegíti a kisebbségi nyelvek használatát”. Elmondta, hogy a szlovák fél nem zárkózik el semmilyen kommunikációtól ebben a kérdésben, az EBESZ kisebbségi főbiztosának kérésének eleget tett, és angolul átadták a törvény szövegét.

A bizottsági ülésen szó esett a pilisszentkereszti Szlovák Ház építéséről, a szlovákiai magyar kulturális szervezet, a Csemadok programjainak támogatásáról és a kisebbségi újságok kiadásával kapcsolatos kérdésekről is.