Mitől félünk a legjobban és mi lehet a megoldás?

A fogyasztói magatartás területén tudatosabb viselkedés, s a banki szolgáltatások felé irányuló igények átrendeződése is várható. Egyfajta averzió mutatkozik a hitelekkel szemben, míg a megtakarítások vonzóvá váltak a megkérdezettek egy részének – írja a Szonda Ipsos új kutatása ismertetésében.

2009.07.20 | Szerző: Szonda Ipsos - VG Online

A Szonda Ipsos egy kis mintás – száz fős – villámkutatást végzett annak kiderítésére, hogy az emberek vajon mennyire érzik fenyegetve gazdasági helyzetüket, vagyonukat, megszerzett javaikat.

A fenyegetettséget 7 fokú skálán mérték („Mennyire érzi fenyegetve a saját és családja gazdasági helyzetét, vagyonát, megszerzett javait?”), és azt találták, hogy közepes szintű „bevallott” szorongás volt jellemző a mintában: a megkérdezettek válaszai alapján a fenyegetettség mértéke 3,9.

A megkérdezettek számos fenyegető tényezőt soroltak fel. Ezek előfordulási gyakoriságának sorrendje:

munkanélküliség, a munkahely elvesztése (25 százalék)

bűnözők, illetve megélhetési bűnözők (20 százalék)

belpolitikai helyzet – „kormányválság” (20 százalék)

gazdasági világválság (15 százalék)

bankok labilitása, hitelek „bedőlése” (10 százalék)

betegség (4,8 százalék)

A legnagyobb fenyegetettséget a munkahely elvesztése jelentheti a megkérdezettek számára, vagyis a gazdasági válság negatív hatása ebben a tényezőben mutatkozik meg a legkonkrétabban. Emellett lényeges fenyegető tényezőnek tűnik az áldozattá válás lehetősége is. A megélhetési bűnözés növekedését feltételezik a megkérdezettek a romló gazdasági helyzet és az elszegényedés miatt. Szintén jelentős szorongáskeltő tényező a belpolitikai helyzet, itt említették a kormányválságot – ez is csökkenti az emberek biztonságérzetét. A bankokkal kapcsolatos aggályok is megjelentek, ami hatással lehet a fogyasztói viselkedésre.

A megoldási lehetőségek előfordulási gyakorisági sorrendje:

tudatosabb, körültekintőbb magatartás a pénzügyek területén (megfelelő bankválasztás, buktatók elkerülése, üzleti partnerek leinformálása, pénzügyi ismeretek szerzése, kockázatkerülés… stb) (17 százalék)

vagyon őrzése és értékálló dolgokba való befektetés (ingatlan, alacsony de biztos kamatozás) (14 százalék)

saját érték növelése a munkaerő piacon (jobb munka, képzés, átképzés) (14 százalék)

több lábon állás, második munkahely (12,5 százalék)

spórolás (energiával és a szórakozásra szánt összegekkel) (10 százalék)

hitelfelvétel elkerülése, „addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér!” (9,3 százalék)

banki megtakarítások (7,8 százalék)

A villámkutatásban megkérdezettek különböző szintű anyagi tartalékaik mellett kellő energiával és motivációval rendelkeznek, hogy megküzdjenek az gazdasági helyzetük fenyegetettsége felett érzett félelmeikkel, vagyis a szorongás rávezeti őket a megoldásra, képesnek érzik magukat arra, hogy a kitűzött cél érdekében többet, jobban dolgozzanak, tudatosabban éljenek.

Csupán a megkérdezettek 3 százalék látta kilátástalannak a helyzetet, amelyre ő maga nem tud hatást gyakorolni. Érdekes eredmény, hogy a felsorolt lehetőségek mind a személy által kivitelezhetőek, vagyis nem külső segítségre számítanak, hanem saját maguk óvják meg gazdasági helyzetüket, megszerzett vagyonukat.