Az árfolyamkitettségből fakadó veszteség több millió eurónyi veszteséget okozott már a magyar társaságoknak. Ezért jelentős könnyítés, hogy 2010-től a vállalkozások saját döntésük alapján feltételek nélkül vezethetik euróban számviteli nyilvántartásaikat és elkészíthetik euróban az éves, illetve a konszolidált éves beszámolóikat.
Azonban ha a cégvezetés úgy dönt, belevág a deviza alapú könyvvitelbe, akkor attól 5 évig nem térhet el. Gyakorlatilag bármely társaságnak megéri váltani, amely valamilyen módon árfolyamveszteséget könyvelhet el. "Ha például egy cég külföldről szerzi be a termékéhez szükséges nyersanyagot, vagy félkész árut, majd ezt itthon összeszereli és exportálja, akkor a számára kifejezetten előnyös lehet a deviza alapú könyvvitel” – állítja Kalocsai Zsolt, az RSM DTM vezérigazgatója. Persze nem csak az euró jöhet szóba. Mind az amerikai, mind a távol-keleti piacokon tevékenykedő nemzetközi cégek számára célszerű ezt a lehetőséget átgondolni.
További részletek: www.devizakonyvvitel.hu
Az amerikai és távol-keleti példák esetében szigorúbbak a feltételek, igaz ezek is nagymértékben enyhültek a törvény módosításával. Korábban azok a cégek, amelyek nem euróban, hanem más devizában kívántak könyvelni, teljesíteniük kellett azt a követelményt, amely szerint a megelőző, és a tárgyév során a bevételeknek és kiadásoknak 75 százalékban az adott devizában kellett történnie. 2009-ben már csak 50 százalékos küszöbnek kell megfelelni.
Ezzel csökkenthetőek azok a problémák, amelyek akkor álltak fenn, ha például egy magyar társaság amerikai dollár alapú könyvvezetést választott, de egy európai székhelyű leányvállalat jelentős euró alapú kifizetést teljesített felé. Ez általában borította a korlátot, vagy leginkább arra késztette a vállalkozást, hogy ezzel összhangban dollár alapú kifizetést teljesítsen.
2010-től az uniós normákkal összhangban szintén enyhült az eurótól eltérő devizanemben történő könyvelés is. Így ha valamely társaság mondjuk az euró helyett dollárban érdekelt, és könyvvitelét szeretné ebben a devizanemben vezetni, akkor a jövő év elejétől – a fenti analógiának megfelelően – egy 25 százalékos küszöböt kell átlépnie. Azt azonban ez esetben sem szabad elfelejteni, hogy a devizás könyvvezetés csak addig él, amíg a tárgyévben a küszöbhatárok felett teljesít a társaság.
„A korlátok részbeni eltörlése, illetve jelentős csökkenése szükségtelenné teszi az olyan cégek fenntartását, amelyeket a korábbi szigorúbb feltételek fennálláskor kizárólag azért hoztak létre, hogy a forintos beérkező számlákat a választott külföldi devizanemben továbbterheljék a devizás könyvvezetést alkalmazó vállalkozásnak” – jelenti ki Kalocsai Zsolt.
A fentiekkel együtt azonban a dolgozók természetesen a forintban megállapított béreiket a bérszámfejtett nettó forint összegnek megfelelően kell, hogy megkapják, a munka törvénykönyve ugyanis jelenleg nem teszi lehetővé, hogy a forinttól eltérő pénznemben állapítsák meg Magyarországon a munkabért.
