Klímavédők kérdőjelei
Éves szinten 2–15 milliárd eurót ajánl fel az Európai Unió a fejlődő országoknak, hogy segítse a klímaváltozás elleni küzdelmüket – jelentette be az Európai Bizottság. Az összeg nem véletlenül ennyire bizonytalan, azt ugyanis Brüsszel a globális felmelegedés hatásai elleni küzdelmet meghatározó, jelenleg készülő egyezménytől teszi függővé. Így a felajánlás célja leginkább az lehetett, hogy kimozdítsa a holtpontról a kiotói egyezményt felváltani hivatott, a tervek szerint decemberre megszülető koppenhágai megállapodásról szóló tárgyalásokat.
José Manuel Barroso, a bizottság elnöke mindenesetre elégedett. „Kevesebb mint kilencven nappal a koppenhágai csúcs előtt jelentős előrelépéseket kell tennünk. A bizottság ezért tette az asztalra az első értelmes javaslatot a klímaváltozás elleni harc finanszírozásával kapcsolatban” – nyilatkozta a portugál politikus. Sztavrosz Dimasz környezetvédelmi biztos is azt hangsúlyozta, mennyire fontos, hogy a tárgyalások felgyorsuljanak.
Kérdéses azonban, mire lesz ez elég. A bizottság számításai szerint a fejlődő országok számára a következő évtized közepén évente százmilliárd eurós kiadást jelenthet az üvegházhatást okozó gázok hatása elleni küzdelem. Brüsszel a hiányzó összeget részben a fejlett és feltörekvő gazdaságoktól várja. A fejlett államok fizetőképessége, gázkibocsátása és környezetpolitikai ambíciói alapján kalkulált 22–50 milliárd eurós hozzájáruláson kívül egy globális kibocsátáskereskedelmi piacból származó évenként 38 milliárdos bevétel, illetve a fejlődő országok saját forrásai biztosítanák a bizottság szerint a klímaprogram megvalósítását. A szegény országoktól főleg energiahatékonysági intézkedéseket vár el a bizottság. Ez a felajánlás némileg visszalépést jelent a korábbi javaslatokhoz képest – azok még 13–24 milliárdos költségekkel számoltak. Sztavrosz Dimasz azonban cáfolta, hogy az összeget a tagállamok nyomására csökkentették. Ám több tagország, köztük a franciák, a németek vagy az olaszok már azt is ellenezték, hogy a javaslatban bármilyen összeg szerepeljen. Párizs és Berlin úgy látja, az unió már eddig is többet tett a kibocsátás csökkentéséért, mint az iparosodott államok jó része.
Az EUobserver ugyanakkor azt is kiemeli, a két ország szerint elhibázott taktika volt az unió részéről ilyen korán kész állásponttal előállni, hiszen így alkupozícióba kényszerülhet. Lengyelország is ragaszkodik ahhoz, hogy az EU csak akkor álljon elő finanszírozási javaslattal, ha már megegyeztek a teherviselés tagországok közötti arányairól.
Tény, a bizottsági javaslat távolról sem kiforrott. Az összegen túl az sem tisztázott még, az EU közös költségvetéséből, egy ezen kívül létrehozandó klímaalapból, vagy közvetlen tagállami befizetésekből finanszíroznák a támogatást. Utóbbi esetben a hozzájárulások megállapításának módjával kapcsolatban is csak ötletek merültek fel. A dokumentumot a tagállamok az EU októberi csúcstalálkozóján vitatják meg.
A civilek elégedetlenek
Csupán borravalót ad az EU, ahelyett, hogy vállalná részét a klímavédelemből – reagált a felajánlásra a Greenpeace. A Természetvédelmi Világalap (WWF) elégedett azzal, hogy a bizottság konkrét számokat említett, ám azok nagyságát nem látja kielégítőnek.
„Lenyűgöző bűvészkedésre van szükség ahhoz, hogy ezeket a számokat kapjuk” – nyilatkozta Jason Anderson, a szervezet európai klímapolitikájának vezetője, aki Brüsszel szemére hányta, hogy túl nagy áldozatot vár el a fejlődő országoktól. vg
