A szociális ellátásban komoly változást hozó közmunkaprogramok az önkormányzatok szerint összességében jó irányba mutatnak ugyan, részleteiket tekintve azonban jelentős átalakításra szorulnak. A kormány által meghirdetett munkahelymegőrző programok pedig bürokratikusak, s csak felületi kezelésre elegendők.
Összesen 45 millió forintos segítséget kaptunk, igaz, három hónappal azután, hogy majdnem tönkrement a vállalkozásunk – mondta a Világgazdaságnak Dudás Ernőné, a Cell-Modul Kft. ügyvezető igazgatója. A lapunk által megkérdezett cégek is osztják az előző véleményt: a támogatások lassan csordogálnak a vállalkozásokig, arról nem is beszélve, hogy szinte lehetetlen megfelelni a követelményeknek.
Egy-egy pályázat lejárta után ugyanis több hónapon keresztül tartani kell a szerződésben vállalt létszámot, természetesen segítség nélkül. Nem felhőtlen a közmunkaprogramok ege sem, az önkormányzatoknak ugyanis többletköltséggel jár a szociális paradigmaváltás. Míg korábban ugyanis a rendszeres szociális segély 90 százalékát fizette az állam, addig az ezt felváltó rendelkezésre állási támogatásnak (rát) már csak 80 százalékát állja. Pedig nem meglepő módon még mindig többségben vannak azok, akik nem dolgoznak, hanem otthon várják a segélyt.
Sokaknak nem fűlik a foguk a munkához Gödöllőn sem. Gémesi György polgármester elmondása szerint a mintegy 120 eltartott közül mindössze 45 végez közmunkát, 15 ember azonban abszolút elzárkózott az elképzelés elől, miszerint meg kell dolgozni a segélyért. Takács Istvántól, Esztergom önkormányzatának sajtófelelősétől megtudtuk, a városban 228 segélyezettből mindössze 45 fő hajlandó megdolgozni a jussáért.
A Szociális és Munkaügyi Minisztérium tájékoztatása szerint egyébként havonta átlagosan 40-50 ezer embert, míg júliusban csaknem 80 ezer rászorulót tudtak bevonni a közfoglalkoztatásba országszerte.
A közmunka-, valamint a munkahelymegőrző programok megoldani nem, csupán tompítani tudják a jelenlegi foglalkoztatásbeli gondokat – állítják a munkaadói szervezetek képviselői. Úgy vélik, a kormány rövidlátó, hiszen kizárólag a válság kezelésére hoz intézkedéseket, ahelyett, hogy a jövőbe is tekintene. S a foglalkoztatásbeli gondokra a kereslet- és beruházásösztönzés lehetne hatásos gyógyír.
