BUX 41,833.02
-2.48%
BUMIX 3,919.66
-1.52%
CETOP20 1,992.63
0.00%
OTP 10,370
-3.76%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-0.84%
-1.68%
-0.40%
ZWACK 17,050
-2.29%
0.00%
ANY 1,600
-2.44%
RABA 1,160
-0.43%
0.00%
-0.85%
+0.62%
-0.46%
-2.68%
+18.33%
-1.60%
0.00%
-0.68%
OTT1 149.2
0.00%
-1.48%
MOL 2,786
-2.93%
+0.25%
ALTEO 2,400
+0.84%
0.00%
-2.91%
EHEP 1,600
+9.22%
+0.71%
-0.64%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.69%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
-0.95%
0.00%
-0.37%
-1.85%
0.00%
-0.93%
NUTEX 11.65
-6.05%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
-0.45%
NAP 1,180
-3.91%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Világgazdaság

A cégek még nem ismerték fel a csődtörvény új lehetőségeit

A fél éve hatályos módosított csődtörvény leegyszerűsítette ugyan a csődeljárás általános szabályait, az első hónapok azt mutatják, hogy a gazdaság szereplői egyelőre nem ismerték fel a módosításnak köszönhető új lehetőségeket, vagy nem mernek élni azokkal - ez a Deloitte-tal együttműködő Ember, Drabos és Szarvas Ügyvédi iroda tapasztalata.

Ember Csaba ügyvéd elmondta: a tavalyi jogszabály-változás egyszerűbbé, és egyben racionális üzleti alternatívává tette a csődvédelem alkalmazását a gazdaságilag nehéz helyzetbe került adós vállalatok esetében, szemben a felszámolási eljárással, amely gyakran valódi eredmény nélkül, a hitelezők kinnlevőségeinek bennragadásával zárul.

A bajba jutott cégek azonban még mindig nem ismerik igazán, vagy pedig tudatosan igyekeznek elkerülni az alkalmazását. Ennek oka lehet, hogy a cégek félnek a megbélyegzéstől, hiszen a gazdaság szereplői ma még felettébb bizalmatlanul közelítenek a csődvédelembe „menekült” vállalkozásokhoz. Furcsa ellentmondás, hogy miközben ez a megoldás éppen a vállalatok megszűnését hivatott megakadályozni - egyfajta türelmi időt teremtve a működés, a finanszírozás újraszervezéséhez – igazi elterjedését a téves piaci közvélekedés gátolja.

A jogszabály fontos újításai közé tartozik, hogy immár a hitelezők is folyamodhatnak adósuk csődvédelméért. A gyakorlatban ez igen nehezen megvalósítható. A bíróságon benyújtott csődvédelemi kérelemhez ugyanis a hitelezőnek olyan mellékleteket kell csatolnia, amelyek elkészítése az adós társaság részéről is aktív együttműködést igényel. A bíróság különféle nyilatkozatokat vár el például az adós fél ügyvezetőjétől továbbá az adós tulajdonosaitól, (tagjaitól/részvényeseitől), akiknek határozattal kell előzetesen jóváhagyatni a csődeljárás megindítását. A jogalkotói szándék - hogy a hitelezők felszámolási eljárás helyett lehetőleg csődeljárást kezdeményezzenek adósaikkal szemben – emiatt vélhetően nem tud teljesen érvényesülni.

Ember Csaba kiemelte: nehézséget jelent a helyenként pontatlan megfogalmazás. A törvény nem rendelkezik például egyértelműen arról, hogy a hitelezői szavazások, többségi döntések esetén miként kell meghatározni a követelési aránytól függő szavazatok számát, ami bizonytalanságra adhat okot a szoros szavazati aránnyal meghozott hitelezői határozatok esetén. A módosított törvény egy másik hiányossága, hogy nem biztosítja egyértelműen a befektetők védelmét. A csődvédelem alatt álló társaságba befektető – azt kvázi megmenteni kívánó - társaságnak ugyanis nem keletkeznek elsődleges jogai a többi hitelezővel szemben.

A módosított csődtörvény a felszámolási eljárások csökkentését célozta meg, azonban a felszámolások aránya nagyságrendjét tekintve nem változott a törvény hatályba lépése óta. Továbbra is a felszámolás a legelterjedtebb forma, amelyhez a bajba jutott társaságok hitelezői fordulnak. Szintén elterjedt megoldás maradt a bírósági eljáráson kívüli megegyezés az adóstársasággal - a tapasztalatok szerint továbbra is sokan ezt a formát választják a formális csődvédelemmel szemben, hangsúlyozta Ember Csaba.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek