Ember Csaba ügyvéd elmondta: a tavalyi jogszabály-változás egyszerűbbé, és egyben racionális üzleti alternatívává tette a csődvédelem alkalmazását a gazdaságilag nehéz helyzetbe került adós vállalatok esetében, szemben a felszámolási eljárással, amely gyakran valódi eredmény nélkül, a hitelezők kinnlevőségeinek bennragadásával zárul.
A bajba jutott cégek azonban még mindig nem ismerik igazán, vagy pedig tudatosan igyekeznek elkerülni az alkalmazását. Ennek oka lehet, hogy a cégek félnek a megbélyegzéstől, hiszen a gazdaság szereplői ma még felettébb bizalmatlanul közelítenek a csődvédelembe „menekült” vállalkozásokhoz. Furcsa ellentmondás, hogy miközben ez a megoldás éppen a vállalatok megszűnését hivatott megakadályozni - egyfajta türelmi időt teremtve a működés, a finanszírozás újraszervezéséhez – igazi elterjedését a téves piaci közvélekedés gátolja.
A jogszabály fontos újításai közé tartozik, hogy immár a hitelezők is folyamodhatnak adósuk csődvédelméért. A gyakorlatban ez igen nehezen megvalósítható. A bíróságon benyújtott csődvédelemi kérelemhez ugyanis a hitelezőnek olyan mellékleteket kell csatolnia, amelyek elkészítése az adós társaság részéről is aktív együttműködést igényel. A bíróság különféle nyilatkozatokat vár el például az adós fél ügyvezetőjétől továbbá az adós tulajdonosaitól, (tagjaitól/részvényeseitől), akiknek határozattal kell előzetesen jóváhagyatni a csődeljárás megindítását. A jogalkotói szándék - hogy a hitelezők felszámolási eljárás helyett lehetőleg csődeljárást kezdeményezzenek adósaikkal szemben – emiatt vélhetően nem tud teljesen érvényesülni.
Ember Csaba kiemelte: nehézséget jelent a helyenként pontatlan megfogalmazás. A törvény nem rendelkezik például egyértelműen arról, hogy a hitelezői szavazások, többségi döntések esetén miként kell meghatározni a követelési aránytól függő szavazatok számát, ami bizonytalanságra adhat okot a szoros szavazati aránnyal meghozott hitelezői határozatok esetén. A módosított törvény egy másik hiányossága, hogy nem biztosítja egyértelműen a befektetők védelmét. A csődvédelem alatt álló társaságba befektető – azt kvázi megmenteni kívánó - társaságnak ugyanis nem keletkeznek elsődleges jogai a többi hitelezővel szemben.
A módosított csődtörvény a felszámolási eljárások csökkentését célozta meg, azonban a felszámolások aránya nagyságrendjét tekintve nem változott a törvény hatályba lépése óta. Továbbra is a felszámolás a legelterjedtebb forma, amelyhez a bajba jutott társaságok hitelezői fordulnak. Szintén elterjedt megoldás maradt a bírósági eljáráson kívüli megegyezés az adóstársasággal - a tapasztalatok szerint továbbra is sokan ezt a formát választják a formális csődvédelemmel szemben, hangsúlyozta Ember Csaba.
