BUX 38,644.57
-1.50%
BUMIX 3,853.23
+0.02%
CETOP20 1,945.79
-0.35%
OTP 8,530
-5.33%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-1.40%
+0.42%
ZWACK 17,450
+0.29%
0.00%
ANY 1,600
-0.62%
RABA 1,145
-1.72%
0.00%
-3.62%
-1.35%
+0.47%
0.00%
-5.14%
-1.90%
0.00%
-0.54%
OTT1 149.2
0.00%
-2.24%
MOL 2,560
+2.24%
+0.77%
ALTEO 2,270
+3.18%
0.00%
+1.87%
EHEP 1,545
-3.13%
0.00%
+0.79%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.35%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
0.00%
-1.16%
-7.46%
0.00%
+0.96%
NUTEX 10.85
+2.36%
GOPD 12,000
0.00%
OXOTH 3,700
+9.79%
+4.53%
NAP 1,188
-1.49%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Világgazdaság

Színjáték BKV-ügyben - A címlapok adták a kegyelemdöfést

Nehezen képzelhető el, hogy a végkielégítések ügye a BKV-t vagy az állami szférát ismerőket különösebben meglepte volna. A nyilvánosság előtt politikai színjáték zajlik: megpróbálják elhitetni, hogy eddig senki nem tudott semmiről.

Korábban nem firtatta egyetlen párt sem a munkaszerződéseket. Most pedig miért csak a BKV-nál, amikor feltételezhető: az állami és önkormányzati cégek százainál régóta hasonló lehet a szerződéskötési technika?

Már 12 embert gyanúsítanak a BKV-nál elkövetett visszaélésekkel, és közülük hatan vannak előzetes letartóztatásban. Kocsis István, a BKV vezérigazgatója hétfőn jelentette be, csaknem harminc újabb szerződésnél találtak szabálytalanságokat. Elmondása szerint a cégnél eddig csaknem 3-3,5 milliárd forintos kárt okoztak a végkielégítések és szerződések.

Annál a BKV-nál, amely a fővárosnak nem csak a legnagyobb cége, a legnagyobb problémája is. Az elmúlt húsz év legjelentősebb várospolitikai vitái mindig a BKV finanszírozása és fejlesztése körül forogtak. A folyamatos pénzügyi problémákkal küszködő vállalatnál húsz éven át politikai alkuk döntöttek arról, mennyi pénzt kap a cég a mindenkori kormánytól. A szolgáltatás színvonala nem javult, a jegyárak emelkedése kellően aláásta a társaság hírnevét. Az állandó „fekete címlap” megadta a kegyelemdöfést

A városházi politika legfelsőbb szintj.eit is elérte a korrupciós botrány. „Ha mindenki, aki gyanúba került, azonnal lemondott volna, akkor már senki sem dolgozna a Városházán” – próbált kínjában viccelni Demszky Gábor. A főpolgármester elismerte ugyan politikai felelősségét, de nem mond le. Nem úgy, mint a Fidesszel is jó kapcsolatokat ápoló Kocsis Istvánnal kirobbant csatában vereséget szenvedő Hagyó Miklós. A szocialista nagybölény felelőssége azután vetődött fel, hogy ő nevezte ki a BKV vezérigazgatójának Antal Attilát, és az ő mandátuma alatt köttettek azok a BKV-s tanácsadói szerződések, amelyek mögött a gyanú szerint nem volt tényleges munkavégzés, és azok a megbízási szerződések is, amelyek alapján milliós végkielégítéseket kaptak egyes alkalmazottak. Úgy tűnik, vazallusai elárulták: akkor került igazán szorult helyzetbe, amikor Antal vélhetően terhelő vallomást tett rá a rendőrségen.

„Semmi olyat nem tettem, amivel megszegtem volna képviselői eskümet. Bátran nézek minden vizsgálat elé” – magyarázta Hagyó , aki a városüzemeltetési és vagyongazdálkodási portfólióért felelős főpolgármester-helyettesként akkora területet irányított, amely csak egy minisztériummal vethető össze. A támogatójának számító Steiner Pál fővárosi frakcióvezető most éppen azon fáradozik, hogy Demszkyt is magával rántsa a mélybe. A Fidesz szerint is le kellene mondania a főpolgármesternek, még ha ennek már praktikusan nem sok értelme van. „Gyáván viselkedik, az elmúlt években soha semmiért nem vállalt még felelősséget” – mondta Tarlós István. A fideszes frakcióvezető úgy fogalmazott: ha ez a szituáció nem meríti ki, hogy egy első számú vezető lemondjon, akkor nem tudja, mi az, ami kimeríti. Hogy valójában ki tudott a BKV-nál zajló törvénytelen kifizetésekről és szerződésekről, azt talán a most folyó nyomozás után a bíróság állapítja meg, évek múlva.

Kerülhetnek még elő csontvázak a szekrényből

Vizsgálják a metróépítést is

Vesztegetés, hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanúja miatt nyomozást rendelt el a 4-es metró építése és a Margit híd felújítása kapcsán a Fővárosi Főügyészség, de hírzárlat van. A büntetőeljárás ismeretlen tettes ellen indult, gyanúsított még nincs. A 4-es metró építése kapcsán a költségek 195-ről 511 milliárd forintra nőttek. A Margit híd felújítására a Fővárosi Önkormányzat az eredeti tervekben szereplő 13 milliárd helyett 26 milliárd forintos költségvetést fogadott el. Az Állami Számvevőszék is jelentős szabálytalanságokat talált a metróberuházásnál, az Európai Bizottság pedig tizenegy rendbeli, a nyílt pályázat mellőzésével kötött szerződésre hivatkozva vont meg 43 milliárd forintnyi uniós támogatást. A DBR Metró Projekt Igazgatóság szerint a látszat ellenére nincs arról szó, hogy trükköznének a metrópénzekkel. Így nincs olyan szerződés, amely szerint ha késik egy állomás befejezése, a kivitelező kötbért fizet, viszont a késés miatt kártérítés jár az alagútfúróknak, mert nem tudnak dogozni. Ez utóbbi pénz viszont nagyobb, mint az állomásépítők büntetése. Ha az alagútépítés ebben az ütemben halad tovább, akkor elképzelhető, hogy az év vége helyett már nyár elejére sikerül a pajzsos alagútépítést befejezni.

A gépezet már a MÁV esetében is beindult

A vasúttársaságnál is csontvázak várakoznak a szekrényben, de a rendőrség már vizsgálódik. Már volt házkutatás a MÁV Informatika Zrt. székházában, ami a végkielégítésekre, a munkaszerződésekre és egyes tanácsadói szerződésekre is kiterjedt. Ezek jelentős kárt okozhattak a vasútnak. Számítógépeket és adathordozókat foglaltak le. A nyomozók a társaság mintegy húsz céggel kötött tanácsadói szerződéseinek teljes dokumentációját is várják. A szaktárca tájékoztatása szerint a belső ellenőrzés első körben „mindent rendben talált”. Az elmúlt években már számos nyomozás indult a MÁV ilyen-olyan ügyei miatt, de ezek rendre megrekedtek.




Vesztegetés, hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanúja miatt nyomozást rendelt el a 4-es metró építése és a Margit híd felújítása kapcsán a Fővárosi Főügyészség, de hírzárlat van. A büntetőeljárás ismeretlen tettes ellen indult, gyanúsított még nincs. A 4-es metró építése kapcsán a költségek 195-ről 511 milliárd forintra nőttek. A Margit híd felújítására a Fővárosi Önkormányzat az eredeti tervekben szereplő 13 milliárd helyett 26 milliárd forintos költségvetést fogadott el. Az Állami Számvevőszék is jelentős szabálytalanságokat talált a metróberuházásnál, az Európai Bizottság pedig tizenegy rendbeli, a nyílt pályázat mellőzésével kötött szerződésre hivatkozva vont meg 43 milliárd forintnyi uniós támogatást. A DBR Metró Projekt Igazgatóság szerint a látszat ellenére nincs arról szó, hogy trükköznének a metrópénzekkel. Így nincs olyan szerződés, amely szerint ha késik egy állomás befejezése, a kivitelező kötbért fizet, viszont a késés miatt kártérítés jár az alagútfúróknak, mert nem tudnak dogozni. Ez utóbbi pénz viszont nagyobb, mint az állomásépítők büntetése. Ha az alagútépítés ebben az ütemben halad tovább, akkor elképzelhető, hogy az év vége helyett már nyár elejére sikerül a pajzsos alagútépítést befejezni.

A gépezet már a MÁV esetében is beindult

A vasúttársaságnál is csontvázak várakoznak a szekrényben, de a rendőrség már vizsgálódik. Már volt házkutatás a MÁV Informatika Zrt. székházában, ami a végkielégítésekre, a munkaszerződésekre és egyes tanácsadói szerződésekre is kiterjedt. Ezek jelentős kárt okozhattak a vasútnak. Számítógépeket és adathordozókat foglaltak le. A nyomozók a társaság mintegy húsz céggel kötött tanácsadói szerződéseinek teljes dokumentációját is várják. A szaktárca tájékoztatása szerint a belső ellenőrzés első körben „mindent rendben talált”. Az elmúlt években már számos nyomozás indult a MÁV ilyen-olyan ügyei miatt, de ezek rendre megrekedtek. A BKV-botrány emlékezetes pillanatai 2006. december–2007. január: Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes leváltja Aba Botondot, a BKV Zrt. vezérigazgatóját. Antal Attila pályáztatás nélkül kerül a cég élére.

2007 tavasza: Hagyó Miklós előterjesztésére számos fővárosi cégnél neveznek ki új gazdasági vezetőket és igazgatókat.

2008. február: Antal Attilát menesztik, mert a fiát is foglalkoztató Alfa Busz Kft.-től akart használt buszokat venni, valamint az AAM Zrt.-vel botrányos tanácsadói szerződést kötött. Utóda megbízott vezérigazgatóként Balogh Zsolt lett.

2008. március: Kocsis Istvánt menesztik az állami Magyar Villamos Művek éléről.

2008. szeptember: A BKV vezérigazgatói posztjára pályázatot írnak ki, győztesnek pedig Kocsis Istvánt hirdetik ki.

2009. július: Felszínre kerülnek Kocsis István MVM-es időszaka alatti vitatott ügyek: offshore cég, horvátországi szálloda, luxusautók, végkielégítés. Megrendül az MSZP bizalma.

2009. július 23.: A BKV-s botrányok nyitónapja, kiderül Szalainé Szilágyi Eleonóra humánpolitikai igazgató 96 millió forintos végkielégítési ügye.

2009. július 31.: Távozik posztjáról Balogh Zsolt vezérigazgató-helyettes.

2009. augusztus: Az MSZP Kocsis István leváltását kezdeményezi, de kiderül, hogy Hagyó Miklós szóvivője, Horváth Éva a BKV alkalmazásában is áll, pedig ott nem végzett munkát.

2009. augusztus 31.: Hagyó Miklós lemond a BKV felügyeletéről.

2010. január: Sztrájkkal indul az év a pulykapénzért. Razziát tart a rendőrség a BKV székházában a kért szerződések után kutatva. Szalainét letartóztatják, Antal Attilát pedig házi őrizetbe helyezik. Kocsis István naponta tesz újabb feljelentéseket a rendőrségen.

2010. február 2.: Hagyó Miklós lemond fővárosi képviselőségéről, és nem indul a választásokon.

2010. február 5.: Mesterházy Ernő fővárosi főtanácsadót és Zelenák Tibor volt kommunikációs főosztályvezetőt előzetes letartóztatásba helyezik, Regőczi Miklós, a BKV Zrt. volt vezérigazgató-helyettese pedig házi őrizetbe kerül.

2010. február 8.: Demszky Gábor főpolgármester elismeri politikai felelősségét, de nem mond le. Csak a portás nem gyanús… Antal Attila, a BKV egykori, a Vértes Volán Zrt. jelenlegi vezérigazgatója: január 26-án vették őrizetbe, hűtlen kezeléssel gyanúsítják, jelenleg házi őrizetben van. Az ügyészséggel vádalkutárgyalások vannak folyamatban.

Bolla Tibor, a BKV gazdasági vezérigazgató-helyettese: hűtlen kezeléssel gyanúsították meg, szabadlábon védekezik. Kocsis István vezérigazgató az iratok áttekintése után nem tartja felelősnek.

Fuzik Zsolt, a BKV volt informatikai igazgatója: két hónapos bujkálás után február 5-én vették őrizetbe, vesztegetéssel gyanúsítják, és elrendelték előzetes letartóztatását. A kenőpénzből ő is részesedett volna.

Horváth Éva, Hagyó Miklós volt szóvivője: január 8-án állították elő, felbujtóként elkövetett hűtlen kezeléssel gyanúsítják, jelenleg szabadlábon védekezik. Szándékosan rábírta a BKV vezetőit, hogy szükségtelen és indokolatlan szolgáltatások igénybevételére vonatkozó szerződéseket kössenek.

Mesterházy Ernő, Demszky Gábor főtanácsadója: február 3-án vették őrizetbe, felbujtóként elkövetett hűtlen kezeléssel gyanúsítják, előzetes letartóztatásba helyezték. Szándékosan rábírta a BKV vezetőit, hogy vagyonkezelési kötelezettségüket indokolatlan és szükségtelen szolgáltatások igénybevételére vonatkozó szerződések megkötésével megszegjék.

Regőczi Miklós, a BKV egykori értékesítési és kommunikációs vezérigazgató-helyettese: február 3-án vették őrizetbe, hűtlen kezeléssel gyanúsítják, házi őrizetbe helyezték. Tucatnyi céggel kötött szerződéssel mintegy 81 millió forint vagyoni hátrányt okozott a társaságnak.

Rényi-Vámos Krisztina, a Budapest Airport Zrt. jogi vezetője: 2009. december 4-én vették őrizetbe, bűnszövetségben elkövetett vesztegetéssel, csalással és hűtlen kezeléssel gyanúsítják, előzetes letartóztatásban van. Szieberttel összejátszva pénzért belső információkat szivárogtatott ki, hogy egyes cégek a BA-tól megrendelésekhez jussanak.

Szalainé Szilágyi Eleonóra, a BKV volt humánpolitikai igazgatója: január 7-én vették őrizetbe, különösen nagy kárt okozó csalással gyanúsítják, előzetes letartóztatásban van. 2008-ban úgy vett fel 86 millió forintos végkielégítést és 10 millió forintnyi egyéb juttatást a BKV-tól, hogy valójában maradt a cégnél.

Sziebert György, a BKV volt jogi igazgatója: 2009. december 4-én vették őrizetbe, bűnszövetségben elkövetett vesztegetéssel, csalással és hűtlen kezeléssel gyanúsítják, előzetes letartóztatásban van. Tetten érték, amikor 11,8 millió forintot vett át egy informatikai cég megbízottjától.

Tóthfalusi György, a BKV igazgatóságának egykori elnöke, volt SZDSZ-es fővárosi képviselő: felbujtóként elkövetett hűtlen kezeléssel gyanúsítják, szabadlábon védekezik. Végkielégítési szerződéseket írt alá.

Zelenák Tibor, a BKV egykori főosztályvezetője: február 3-án vették őrizetbe, bűnsegédként elkövetett hűtlen kezeléssel gyanúsítják, előzetes letartóztatásba helyezték. Hat céggel kötött szerződéssel hozták kapcsolatba, amelyek több mint 30 millió forint vagyoni hátrányt okoztak. A címlapok adták a kegyelemdöfést -->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek