MGYOSZ: meg kell állítani a korai nyugdíjba vonulást!
A várható élettartam hosszabbodása és az egészségi állapot javulása nem párosult hosszabb ideig tartó munkavégzéssel – így a szociális biztonsági rendszerek életképessége is megkérdőjeleződött. A kormányzatok az idősebb munkavállalók munkaerőpiaci részvételének növelésével és meghosszabbításával próbálták enyhíteni az aktív munkavállalók számának csökkenéséből eredő hatásokat.
Míg Nyugat-Európában az 1990-es években megfigyelhető korai nyugdíjba vonulási tendencia ezáltal sikeresen megfordult (mára az idősebb munkavállalók ezen országokban jelentősen nagyobb számban vannak jelen a munkaerőpiacon), addig a közép- és kelet-európai országokban az idősebbek munkaerőpiaci részvétele változatlanul alacsony maradt (átlagosan 39%, míg az EU-15-ben 47%, az EU-27-ben pedig 46%!).
„Nem szabad, hogy a hatvan év feletti munkavégzés továbbra is kivételes esetnek számítson a régióban, éppen ellenkezőleg: általános gyakorlatot kell teremtenünk belőle”, összegezte Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke a szervezet álláspontját.
Rolek Ferenc szerint elébe kell menni a társadalom elöregedéséből fakadó kihívásoknak: a korainyugdíj-ösztönzőket teljes mértékben meg kell szüntetni, s az adó- és társadalombiztosítási rendszerek megfelelő átalakítása által minél nagyobb pénzügyi vonzerőt kell kínálni mind a munkaadó, mind a munkavállaló számára.
Fontos, hogy belássuk: a vállalatoknak több támogatásra van szükségük ahhoz, hogy megbirkózzanak az időskorral kapcsolatos munkahelyi problémákkal, illetve hogy továbbképzést, oktatást tudjanak biztosítani idősödő munkavállalóinak.
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége „Idősödő munkaerő 2 – az idősödő munkaerő foglalkoztatásának és hatékony munkavégzésének elősegítéséért” című projektjének keretein belül megvalósuló, június 18-án megtartott szakmai konferencián ezért szakemberek és munkaadók együttesen arra keresték a választ, milyen intézkedésekkel csökkenthetők az időskorúak inaktivitásából fakadó negatív gazdasági következmények.
