Megszorítások régiónkban
A költségvetési kiadások korlátozása vagy zárolása minden országban napirenden van. A lengyel és a magyar kormány próbál ezen valamelyest puhítani: mindkét országban erőteljesen hangsúlyozzák, hogy a legfontosabb megtalálni, hol indokolt a kiadások visszafogása, és hol van lehetőség akár még bővítésre is. Magyarországon elsősorban a kis- és középvállalkozások támogatása a kiemelt terület, a lengyelek az infrastrukturális befektetésekre koncentrálnának. Szlovákia a bevételek növelését is reméli – terveik szerint a hiánycsökkentés harmada ebből lesz finanszírozható.
A legbiztosabb közös pont: komoly strukturális reformokra van szükség. Szinte minden kormány hozzányúlna a nyugdíjrendszerhez, és szigorítana az egészségügyi szisztémán – a kivételt itt épp Magyarország jelenti. Romániában komolyan csökkentették a nyugdíjakat, és a cseh, a lengyel, a szlovák kormány is ígéretet tett a nyugdíjreformra – igaz, a konkrétumok még váratnak magukra. Csehországban és Romániában a cél a szociális és az egészségügyi rendszer átalakítása, Szlovákiában pedig már 2011 elejétől egységes gyes lesz, és megszűnik az első három gyerek születése után járó többlettámogatás.
Módosulnak az adórendszerek is. A magyar kormány őszi törvényhozási tervei közt szerepel a 16 százalékos, egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetése. Romániában fordított a helyzet: ott 2004 óta 16 százalék az szja-kulcs, komoly vita most épp arról folyt, maradjon-e így. Végül marad. Románia és Lengyelország is nagy többletbevételt remél az áfaemeléstől. A román kormány 19-ről 24 százalékosra változtatta a kulcsot, a lengyelek csak egy százalékponttal, 22-ről 23 százalékra nőtt. Ettől 1,8 milliárd euró többletbevételt várnak.
Minden állam jelezte: magán kezdené a spórolást, igazán kemény megszorításokat a közszférában a románok és a csehek tettek csupán. A legdrasztikusabb megszorítás Romániáé, ott több tízezer dolgozót küldtek el állami cégektől és az államapparátusból, s a megmaradtak béreit is 25 százalékkal csökkentették. A cseh állam tíz százalékkal fogja vissza a közszféra kiadásait – a részletes tervek később jönnek majd. Szlovákiában a közszolgák tíz százalékát bocsátják el jövőre – igaz, ez egyelőre kiszivárgott sajtóértesülés. Magyarországon a 15 százalékos bértömegcsökkentéstől várnak jelentősebb spórolást, a kétmillió forintos fizetési korlát bevezetése, illetve a végkielégítések súlyos megadóztatása várhatóan kisebb hatású lesz.
Három ország is jelezte: a nemzetközi szervezetek és az EU igényei nem állhatnak minden más fölött. Lengyelország különutassága nem példa nélküli, de a Tusk-kormánytól mégis váratlan volt a szembeszegülés. Két kérésük volt: a 3 százalékos hiánycélt ne 2012-re, hanem 2013-ra kelljen elérniük, s tegyék a magánnyugdíjpénztárak vagyonát a nemzeti elszámolások részévé. Ez jelentősen javítaná az államadósság és a deficit mutatóit, nem véletlen, hogy a tervet Magyarország is támogatja. Petr Necas cseh miniszterelnök leszögezte, országának egyelőre nem érdeke kijelölni egy céldátumot az euró bevezetésére, de a költségvetési fegyelemben rendkívüli a cseh szigor. Orbán Viktor pedig parlamenti felszólalásában arról beszélt: az IMF és az EU felé korábban vállalt kötelezettségeit teljesíteni fogja Magyarország, ám ezek lejárta után nagyobb állami mozgástérre lesz szükség.
