Világgazdaság

El lehetett volna kerülni a devizahitelezést?

Az MNB elemzése rámutatott, hogy a különböző országokban a lakossági devizahitelek elterjedtségét befolyásolhatta a kamatkülönbözet, a monetáris rezsim milyensége és a jelzáloghitelezés egyes intézményi vonásai. A lakossági devizahitelezés mértékét csökkentette, ha a kamatkülönbözet mérsékelt volt, ha a monetáris hatóság magatartására kevéssé volt jellemző az árfolyam-volatilitástól való ódzkodás.

A pénzügyi válság Lehman-csőd utáni fázisa az új EU-tagországok bankrendszereinek több gyengeségét is felszínre hozta. Az egyik ilyen gyakori gyengeség a kiterjedt devizahitelezés. A devizahitelezésben érintett országok bankjai közvetlen árfolyamkockázatot nem vállaltak magukra, ezt továbbhárították lakossági és vállalati ügyfeleikre.

A válság során több országban nagymértékű leértékelődés zajlott le vagy megnőtt egy ilyen leértékelődés valószínűsége, s így a természetes fedezettel nem rendelkező lakossági és vállalati ügyfelek árfolyamkockázata a bankok számára is megjelenő hitelkockázattá alakult át. Ez a pénzügyi stabilitás fenntartásában komoly problémát okoz és a monetáris politikát is korlátozza azokban az országokban ahol ez utóbbi elsősorban az árfolyamcsatornán keresztül képes hatni a gazdaságra - mutatott rá az MNB tanulmánya.

A háztartásoknak nyújtott devizahitelek elterjedtsége az új EU-tagországok csoportján belül nagyon eltérő mintát mutat mind keresztmetszetben, mind időben. Csehországban például gyakorlatilag nem volt lakossági devizahitelezés, míg egyes balti országokban a devizahitelek részaránya a teljes lakossági hitelezésen belül a 100 százalékot közelítette.

Becslési eredményeink szerint a lakossági devizahitelek elterjedtségét befolyásolhatta a kamatkülönbözet, a monetáris rezsim milyensége és a jelzáloghitelezés egyes intézményi vonásai. A lakossági devizahitelezés mértékét csökkentette, ha a kamatkülönbözet mérsékelt volt, ha a monetáris hatóság magatartására kevéssé volt jellemző az árfolyam-volatilitástól való ódzkodás („fear of floating”) és ha a háztartások számára fix kamatozású jelzáloghitelek is elérhetőek voltak.

Csajbók Attila, Hudecz András és Tamási Bálint elemzésükben rámutatnak arra, hogy Magyarországon az egyik legmagasabba a devizahitelek aránya a 10 legutóbb az EU-hoz csatlakozó ország viszonylatában.

A devizahitelek aránya „hirtelen” növekedett meg, az 1999-2002-es időszakban az egyik legalacsonyabb szintről a 2003-2008-as időszakra a legmagasabb szintre ugrott a többi országgal összehasonlítva.

alapkamat devizahitel Frank deviza kamatkülönbözet hitel árfoylam MNB