Preferált referenciaársáv-rend-szert alakítana ki az egészségügyért felelős államtitkárság a generikus (lejárt szabadalmi védettségű), kémiai úton előállított gyógyszerek társadalombiztosítási támogatására. Így ösztönözné nagyobb árengedményekre e gyógyszerek gyártóit. A hónap elején szakmai konzultációra bocsátott Semmelweis-vitairat készítői számolnak továbbá a lejárt szabadalmi védettségű biológiai készítmények másolatainak (biosimiler) piacra kerülésével is, amelyben jelentős tartalékok vannak.
Szóba jöhet, hogy a jelenlegi gyógyszerár-támogatási rendszer – ebben minden biztosított betegnek az adott betegségre rendelt orvosság után egyforma tb-támogatás jár – megváltozik. Megfontolandónak tartják a társadalmi, családi progresszivitás elvén nyugvó gyógyszerár-támogatást. Például azt, hogy a gyermekek adott életkoráig a gyógyszerek költségét az állam részben átvállalná. Ez utóbbi a magyarországi kedvezőtlen születésszám megváltoztatását célozná.
Nem büntetnék, hanem anyagilag ösztönöznék az orvosokat a költséghatékony gyógyszerrendelésre, és állami szakmai háttérintézmény koordinálásával betegtájékoztató programokat indítanának. A vitairatból kitűnik a közgyógyellátási rendszer megváltoztatásnak szándéka is annak érdekében, hogy a településenként jelenleg meglévő különbségek megszűnjenek.
Mivel a jövő évi gyógyszerköltségvetés azonos az ideivel, de a lakosság megbetegedési mutatói nem javultak, a kassza betartása érdekében szigorú gazdálkodás várható az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál. S mivel a kormány szándéka szerint a betegek gyógyszerterhe sem nőhet, várhatóan a gyártóknak kell ismét mélyen a zsebükbe nyúlniuk.
A most a parlament előtt lévő egészségügyi salátatörvény, benne a gyógyszertörvény módosításával, egybevág a kormány elgondolásaival. Gyógyszeripari elemzők úgy látják: a jogszabály-módosítások az olcsó generikus szereknek és a gyorsan növekvő kis cégeknek kedveznek, míg a valódi vesztesek a nagy hazai és külföldi gyógyszergyártók és azok lesznek, akik úgynevezett támogatásvolumen-szerződést kötnek a biztosítóval. Ez utóbbi alapján az idén – a tervezettnél nagyobb gyógyszerforgalom miatt – várhatóan 17 milliárd forintot fizetnek vissza ezek a cégek. Eddig a készítményükre kifizetett tb-támogatás túlköltése alapján fizettek vissza a biztosító pénzalapjába, a tervezett törvénymódosítás szerint a visszafizetést a biztosító gyógyszerköltségvetéséhez – ez jövőre 300 milliárd forint – viszonyítanák, annak arányában rendelnék el. Ezt azért tartják igazságtalannak a gyógyszergyártók szakmai szervezetei, mert úgy látják, hogy a kassza túlköltését nem azok fedeznék, akik a túllépést okozták, hanem azok, akik jelentős termékportfólióval rendelkeznek az OEP által támogatott gyógyszerkörben. Úgy tartják, hogy a törvénymódosítás keményen átszabja a piaci viszonyokat a kisebb cégek, ám nem a magyar kkv-k, hanem szintén a külföldi multik számára.
Egyébként továbbra is megmarad a gyógyszeriparra 2007-ben kivetett 12 százalékos különadó, amelynek összege az idén eléri az 57 milliárd forintot. A kutatás-fejlesztésen (k+f) alapuló gyógyszeriparnak tavaly ugyan sikerült elérnie, hogy a k+f befektetéseiket visszavonhatják az Egészségbiztosítási Alapba (EA) befizetett különadójukból. Úgy tűnik, hogy az adó-visszaigénylés ugyan megmarad, de azt nem az EA-ból tarthatják vissza a cégek, hanem az ügyben a nemzetgazdasági tárcával kell megállapodniuk.
