230 forintos rekordra ugorhat a svájci frank

A forint rekordmélységbe zuhanhat a svájci frankkal szemben, az alpesi deviza akár 230 forint is lehet – mondta a Commerzbank AG elemzője a Bloombergnek. A keresztárfolyam könnyedén átlépheti a 226-os rekordot, mely minden idők legrosszabb jegyzési szintje, és 2011 elejére 230 forint is lehet az alpesi deviza – írták az Equilor közgazdászai befektetőiknek.

A friss piaci adatokat itt megtekintheti!

A forint szeptember 8-án rekordmélységbe került a frankkal szemben, 226,415 forintba került az alpesi deviza. A forint esett az euróval szemben szerda délután, így 279,2-es árfolyamról 280-ig gyengült a hazai deviza, majd 280 alatt stabilizálódott az árfolyam. A forint 0,24 százalékos eséssel napon belül a régió legrosszabbul teljesítő devizája. A svájci frank jegyzése 223,5 feletti árfolyamról 224,5-re ugrott. A forint már csak két egységre van a történelmi mélypontjától a frankkal szemben.Az euró/frank 1,249-ről 1,2466-ra változott délután: elemzők elmondták, az év végén kevesebb likviditás van a piacon, így nagyobb mozgásokra is fel kell készülni.

A devizában denominált hitelek miatt sérülhet a bankok portfóliója, további romlás is elképzelhető és a gazdasági növekedésre is hatást gyakorolhat a frankárfolyam. A hitelek törlesztő részleteinek növekedésével a lakosság rendelkezésre álló jövedelmének nagyobb hányadát költi hitelfizetésre, így a fogyasztás visszaesésén keresztül is negatív hatást gyakorolhat a növekedésre a frank szárnyalása.

Az előrejelzések, melyek szerint 230 forintos frankárfolyam jöhet, könnyen valóra válhatnak – mondta Karsai Péter, a Commerzbank közgazdásza.

A svájci deviza 19 százalékot erősödött az euróval szemben idén. A válság beborította Görögországot, Írországot, Portugáliát és Spanyolországot, és lefékezte a növekedést a 16 tagú euróövezetben. Lehetséges, hogy egyes államok arra kényszerülnek, hogy kilépnek a monetáris unióból – emlékeztet a Bloomberg.

Az elsődleges kockázat tehát most az euró további gyengülése valamint a svájci frank erősödése lehet a bankközi devizapiacon. Ha nem következik be fordulat az eurózóna adósságválságában, és Portugália, majd utána Spanyolország is külső segítségre szorul, akkor elfogyhat az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap által létrehozott 750 milliárd eurós alap.

Philipp Hildebrandtól, a Svájci Nemzeti Bank (SNB) kormányzójától sem várhatunk megoldást. Egyes elemzők azt valószínűsítik, hogy az euró/frank 1,2-es szintre változik, a Bank of Tolyo elemzője 1,17-es szintet vár. Jelenleg 1,25-ös kurzust láthatunk.

Beat Siegenthaler, az UBS Bank közgazdásza szerint a Svájci Nemzeti Bank nem sok mindent tehet, csak megfigyelő jelen esetben. A legnagyobb svájci bank elemzője elmondta, hogy a jegybank természetesen aggódik, de a lehetőségei korlátozottak. „A svájci jegybank interveniált, de ez láthatóan nem működött, ezért felhagyott a korábbi gyakorlattal” – mondta Richard Benson, a Millenium Asset Management közgazdásza. A frank addig folytathatja erősödését, amíg az eurózóna adósságválságát nem oldják meg – tette hozzá

A 750 milliárd eurós euróövezeti hitelcsomag emelése javíthatna a helyzeten, de ez nem várható, mert Németország a terv ellen van. Az Európai Központi Bank (EKB) segíthet stabilizálni a piacot, ha nagyobb volumenben vásárolna kötvényeket, azonban a jelenlegi vásárlásait sem tudta egyelőre semlegesíteni. Úgy tűnik, egyelőre marad a költségvetési hiányok leszorítása és az EKB „csendes” interveniálása.

Magyarországot tekintve a forint árfolyamát a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatemelési ciklusai befolyásolhatják a külső hatásokon kívül, továbbá a kormány fiskális politikai döntései. A várható strukturális reformok és a költségvetés kiadási oldalának reformja után a forint erősödhet is. A strukturális egyenleg javulásával a hazai fundamentumok megerősödnek és a gazdaságra leselkedő sokkok kisebb negatív hatást fejthetnek ki.

Azonban látható, hogy a jegybanki kamatemelések eddig nem váltották be az elemzők által előzetesen várt folyamatokat: a novemberi és a decemberi 25 bázispontos szigorítás után a forint árfolyama nem erősödött, csupán a volatilitás erősödött fel. A decemberi kamatdöntést megelőzően a forint erősödését a kamatemelési várakozások erősíthették egyes piaci szereplők szerint: a hét legjobban teljesítő feltörekvő devizája volt a forint.

Miután az MNB 5,75 százalékra emelte a jegybanki kamatot december 20-án a legrosszabb fizetőeszköz lett a hazai deviza az euróval szemben. A piaci kommentárok negatív hatást gyakorolhattak: az elemzők azt emelték ki, hogy a szigorítás az MNB és a kormány közötti ellentétet mélyíti. A Nemzetgazdasági Minisztérium mindkét kamatemelésre közleményben reagált: indokolatlannak nevezte a szigorítást a gazdasági tárca. Így a kamatemelésnek úgy tűnik, egyelőre nincs pozitív hatása a forintra.

Nem szabad megfelejtkezni arról, hogy mindhárom hitelminősítő a legalacsonyabb, még befektetésre ajánlott kategóriában tartja Magyarországot, így megindulhat a spekuláció, hogy hazánk „bóvli”, vagyis a befektetésre nem ajánlott kategóriába kerül, mely további forintgyengülést okozhat. Ezt a spekulációt fűtheti, hogy a Moody’s, az S&P és a Fitch is negatív kilátást írt a minősítés margójára.