Életmódváltás segítene, nem a hamburgeradó

Bár a közelmúltban napirendre került hamburgeradó kétségtelenül javíthatna a költségvetés egyensúlyán, a deklarált célját – vagyis a lakosság egészségi állapotának javítását – nem valószínű, hogy elérné – derül ki a rendelkezésre álló háttérszámításokból.

A Gyorskiszolgáló Éttermek Egyesületének számításai szerint a termékenként 10 forintos különadó bevezetése mintegy 1 milliárd forint adóterhet jelentene a szektor számára, és 4 százalékos áremelést a gyorséttermi szektor esetében. Az áremelkedés hatására a gyorséttermi ételek fogyasztása mintegy 0,4 százalékkal csökkenne.

Az egyesület adatai szerint havi 90 főétkezésből összesen 2 alkalmat tesz ki a gyorskiszolgáló éttermekben történő étkezés. A legnépszerűbb gyorséttermi szendvics  átlagos felnőtt napi kalória-beviteléből mindösszesen 30 kalóriával részesül, azaz a napi bevitel 1,5 százalékát teszi ki. A különadó miatti 0,4 százalékos fogyasztáscsökkenés így legfeljebb 0,006 százalékkal mérsékelhetné egy magyar átlagember napi kalória-bevitelét. 

Hasonló eredményekre jutott az egyéb érintett termékcsoportokra vonatkozóan a Magyar Édességgyártók Szövetsége is. A csokoládé (szeletes, táblás, desszert, üreges és szaloncukor) szegmensnél például a termékenként 10 forintos különadó bevezetése mintegy 7 milliárd forint adóterhet jelentene, és 7-8 százalékos áremelést. Az áremelkedés hatására a fogyasztás a teljes édességpiacon becslések szerint 8 százalékkal csökkenne. Az édességek fogyasztása pedig csak 3 százaléka a teljes napi kalória bevitelnek, így 8 százalékos fogyasztáscsökkenés legfeljebb 0,24 százalékkal mérsékelhetné egy magyar átlagember napi kalóriaadagját.

Emellett hazai és nemzetközi számítások is azt igazolják, hogy a lakosság elhízásáért nem elsősorban az egészségtelennek bélyegzett ételek fogyasztása, hanem leginkább a mozgásszegény életmód okolható, vagyis ezen a területen kellene intézkedéseket hozni a látható eredmény elérése érdekében.

Ezen a területen pedig a magyarok nem állnak túl jól: az Eurobarometer 2010-es kutatása szerint az unió átlagában 39, a magyaroknál pedig 53 százalék soha nem sportol. A magyaroknak csupán 23 százaléka sportol, illetve végez testedzést legalább heti rendszerességgel, míg az EU átlagában ez a mutató 40 százalék. A havonta legfeljebb néhány alkalommal sportolók számaránya az unióban 21, Magyarországon 24 százalék.

Hasonló eredményre jutott a GfK Hungária Piackutató Intézet is: tavaly közzétett felmérése szerint a 15 éves és idősebb lakosság körében 1999 és 2009 között 56-ról 69 százalékra emelkedett azok aránya, akik nem sportolnak említésre méltó mértékben. Közben 25-ről 16 százalékra csökkent a nagyjából rendszeresen, legalább havonta többször sportolók, valamilyen testmozgást rendszeresen végzők részaránya.

A sportolásra a GfK kutatásának eredménye szerint a legnagyobb veszélyt a számítógépek, játékkonzolok elterjedése jelenti. Minden hatodik megkérdezett játszik sport témájú számítógépes játékokkal. A 15-17 éves korosztályban a legmagasabb ez az arány, közel 40 százalékos, de még a 60 év felettiek közül is minden ötvenedik magyar polgár érdeklődik a sporttal kapcsolatos számítógépes játékok iránt.

Nemzetközi példák

Dánia

Európán belül Dániában idén nyáron vezetnek be különadót „egészségtelen” élelmiszerekre. A dán adó alapja az élelmiszerek telített zsír tartalma. A cukorral és a sóval szemben, melyek bevitele nélkül nem élhetünk, a bizonyítottan egészségkárosító telített zsír fogyasztása más zsiradékfélével kiváltható, így az erre kivetett különadó szakmailag alátámasztható. A dán adó mértékét 16 korona, mintegy 2,15 euró egy kilogramm telített zsírra. Az adó csak az élelmiszerek azon körére lesz kivetve, melyek telített zsírtartalma meghaladja a 2,3 százalékot. Az adófizetés alól emellett mentesülnek azon vállalkozások is, melyek éves forgalma az adóval érintett élelmiszerekből nem éri el az 50 ezer dán koronát. A dán adó sem általában a zsírt, mint a létfenntartáshoz elkerülhetetlen alapélelmiszert, hanem annak egészségre károsabb nagy mennyiségű fogyasztását  sújtja.

Románia

2010-ben került szóba hasonló elgondoláson alapuló élelmiszeradó bevezetése, az élelmiszeripar és a közvélemény egyaránt hevesen tiltakozott, és drasztikus áremeléseket helyezett kilátásba. Az ötletet Cseke Attila RMDSZ-es egészségügyi miniszter vetette föl, politikai támogatást ugyanakkor végül nem kapott, vélhetően a javaslat szakmai kidolgozatlansága, ellentmondásos volta miatt.

Németország

Az egészségtelen életmód ellen elsősorban információs kampányokkal küzdenek. Ennek fontos eleme, hogy az iskolákban felhívják a gyerekek figyelmét a veszélyekre, valamint a közétkeztetésben az egészséges táplálkozásra helyezik a hangsúlyt. A települések úgynevezett egészségnapon hívják fel a lakosság figyelmét a megfelelő étkezés fontosságára. 

Nagy-Britannia

Az európai országok között az elhízás itt az egyik legsúlyosabb gond, várhatóan 2050-re a költségvetésből 32 milliárd fontot visz majd el az elhízás okozta problémák kezelése. Felmerült, hogy különadóval sújtsák az egészségtelennek tartott élelmiszereket, ám ez áremelkedéshez vezetett volna, a legszegényebb rétegeket sújtotta volna leginkább, miközben nem hozott volna megoldást a problémára. A javaslatot ezért elvetették. Hasonló indokkal került le egy ilyen javaslat a francia parlament napirendjéről is.