BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Dermesztő: Újabb válságtól tart a jósprofesszor

Noureil Roubini, aki előre látta a világgazdasági válságot azt mondta, ha az olajárak elérik a 140 dolláros hordónkénti árfolyamot, az több fejlett országot újra válságba sodor.

A közgazdász figyelmeztetett arra, hogy a gazdasági fellendülés még törékeny. Azt is elmondta, hogy az Európai Központi Bank (EKB) biztosan hibát követ el akkor, ha túl korán emeli a jegybanki alapkamatot.

A helyzet érdekessége, hogy az EKB éppen az emelkedő inflációs nyomás miatt emelné a kamatot, mely nyomáshoz hozzájárul az olaj- és nyersanyagárak emelkedése. A kamatemelés hűti a gazdasági növekedést, ugyanakkor a jegybankok inflációs célja az árstabilitás, így küzdeniük kell az infláció ellen.

Axel Weber, az EKB Kormányzótanácsának tagja azt mondta a héten, hogy a jegybank ebben az évben akár 75 bázisponttal emelheti a kamatot.

Jean-Claude Trichet, a jegybank elnöke a március 3-ai kamatdöntés követően (1 százalékon tartották a kamatot) kijelentette: esélye van annak, hogy már áprilisban növekedhet a kamatszint.

Az euróövezeti infláció 2,4 százalékra emelkedett a múlt hónapban, mely a legmagasabb szint 2008 októbere óta, és meghaladja a jegybank 2 százalékos inflációs célját.

Ez hozzájárulna ahhoz, hogy a peri

riális euróövezeti államok kötvényhozamai tovább emelkedjenek, így az adósság finanszírozási költsége tovább emelkedne, és újabb államok kényszerülhetnének nemzetközi hitelcsomagra.

A görög 10 éves kötvények hozama a 13 százalékot súrolja, és Portugália is egyre drágábban jut hitelhez. Elemzők szerint hosszabb távon nem tarthatók fenn a magas hozamszintek.

A Moody’s hitelminősítő csütörtökön rontotta Spanyolország, a szuverén adósságválság egyik középpontban lévő államának hitelbesorolását. A Moody’s negatív kilátást hagyott az Aa2 besorolás margójára (további leminősítéssel nézhet szembe).

Ha az olaj ára olyan magasságokba emelkedik, mint 2008 nyarán, vagyis eléri a 140 dollárt, akkor több állam újra recesszióba süllyed – hívta fel a figyelmet Roubini.

A nyersolaj ára 102 dolláron áll, a mai nap több mint két dollárral esett. A közel-keleti feszültségek hajtották fel az olaj árát az utóbbi hónapban: Líbiában a kitermelési kockázatok is számottevőek.

A Brent minőségű olajat barrelenként 116,44 dollárért adták-vették, az ár közel két és fél éves csúcs közelében ingadozott, míg az amerikai könnyű nyersolaj ára 104,88 dolláros szinten tartózkodott még reggel. A Kadhafi-erők légi támadásokat hajtottak végre egy olajterminál ellen, a felkelők kezén lévő Ras Lanuf város közelében.

Az orosz tőzsde nyerheti a legtöbbet a magas kőolajáron, a nagy nyersanyagimportőrök – mint Törökország – viszont buknak rajta. A hazai részvényekre vegyesen hat a dráguló fekete arany, a Mol – mivel orosz alapanyagot is képes feldolgozni – jól járhat vele.

Nouriel Roubini kijelentette, hogy az Egyesült Államok gazdasági növekedése már elég erős ahhoz, hogy egy 15-20 százalékos olajár-emelkedést elviseljen, és ne essen újabb recesszióba. „A növekedés ütem azonban megrekedhet” – tette hozzá.

Az olajárak jelenlegi szintje nem vezet „jelentős” inflációemelkedéshez a fejlett gazdaságokban, mert éppen a súlyos recesszióból „lábadoznak”, és még mindig magas a munkanélküliség – fejtette ki véleményét Roubini.

Ebben a környezetben „a munkavállalóknak nincs sok eszközük a béremelésekre” – magyarázta. A munkanélküliség alacsonyan tartja az inflációt, így a kamatráta emelése a fejlett gazdaságokban hiba lenne – húzta alá Roubini.

A Nobel-díjas közgazdász-professzor Joseph Stiglitz arra figyelmeztet, hogy az Európai Unió elveszett fél évtizeddel” nézhet szembe, hasonlóan mint Japán, ha a kormányok végrehajtják a költségvetési megszorításokat, melyek aláássák a gazdasági fellendülést.

„Japánban – ahol túl korán próbálták meg a költségvetést egyensúlyba hozni – 1997-ben és 1998-ban az ország újabb elveszett fél évtizeddel nézhetett szembe” – mondta a Columbia Egyetem közgazdásza. „Európa valóban hasonló kockázatokkal néz szembe” – húzta alá a Bloomberg Rádióban Stiglitz.

A Bank of England ma 0,5 százalékon hagyta a jegybanki alapkamatot, ahol szintén felerősödtek az inflációs aggodalmak, de a Kormányzótanács többsége fontosabbnak tartotta a gazdaság talpra állásának támogatását.

„Az Egyesült Királyságban komplikált a helyzet, mert még mielőtt elkezdődtek volna a monetáris és fiskális megszorítások a gazdasági növekedés negatív volt az előző év utolsó negyedévében” – mondta Roubini.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.