Tavaly a különadó és a viharkárok csökkentették a szektor jövedelmezőségét. Az egyes piaci szereplők részesedése stabil, egyedül a CIG Pannónia volt képes nagymértékben növelni a részesedését. A Szolvencia II. előírásai a kisebb és közepes szereplők számára a tőkemegfelelési elvárások teljesítését megnehezíthetik, ami felvásárlásokat, összeolvadásokat okozhat.
A vagyonbiztosítások súlya folyamatosan csökken az életbiztosítások javára, de ezeken belül a rendszeres díjasoké is csökken az egyszeri díjasokéhoz képest. Az autóbiztosítási piacról 15 milliárd forint tűnt el, 7 milliárd a felelősségbiztosításokból, 8 milliárd a cascóból. „Az elkövetkező években nem gondolom, hogy áttörést érhetünk el a rendszeres díjas biztosítások piacán, de az egyszeri díjasok terén vannak lehetőségek” – mondja Kisbenedek.
A magyar biztosítási piac stabil tőkehelyzettel bír annak ellenére is, hogy szektor szinten 3,3 milliárd forintos veszteséget értek el tavaly a biztosítók. A 2011-2012-es kilátásokról szólva a szakember elmondta, a növekedés fellendülése nagyban függ a nemzetközi konjunktúra beindulásától, de a hazai GDP-növekedés ütemétől is. Sok minden múlik az és a alakulásától is, a jövedelem nélküli emberek ugyanis felmondják a biztosításaikat. A hazai gazdaságpolitika hitelességén is sok múlik, ez is direkt hatással lesz a biztosítási piac fejlődésére.
A jelenlegi helyzetben – amikor a legrosszabbra is fel kell készülni – fontos a tőkepozíciók védelme, csökkenteni kell a veszteséges területeket, tartalékolni kell a különadóra és az új tőkeelvásárokra. Fontos a digitális átállás, ez az egyik kitörési pont, hogy csökkenteni lehessen a költségeket. Az öngondoskodás szerepének növelése is kulcskérdés, ezt a kormányzatnak is támogatnia kellene. Ezen kívül a vagyonbiztosítások terén az alulbiztosítottság csökkentése is fontos lenne főleg a kkv-szektorban és a felelősségbiztosítások terén.
A magánnyugdíjpénztárak felszámolása nem szolgált mást, mint a költségvetés szanálását – mondta Kisbenedek. Ez önmagában nem oldja meg az emberek jövőbeni nyugdíjproblémáit. Magyarországot nagyjából 2040-ben éri el a demográfiai bomba. Az embereket ösztönözni kellene, hogy a saját jövedelmükből is tegyenek félre. Ugyanígy fontos lenne, hogy az egészségbiztosítási piac legalább részlegesen nyíljon meg a biztosítók előtt, hogy akinek igénye van rá, extra szolgáltatásokat vehessen igénybe. A mezőgazdasági biztosítások támogatására ás a vállalati szektor felelősségbiztosításának újraszabályozására is szükség lenne, ezt egy tavalyi esemény – a vörösiszap-katasztrófa – bizonyította.
