BUX 43,099.47
+0.28%
BUMIX 3,809.92
-0.08%
CETOP20 1,820.32
+0.18%
OTP 9,216
+2.51%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-1.43%
+3.69%
ZWACK 17,350
-0.29%
0.00%
ANY 1,540
-0.96%
RABA 1,170
+2.63%
-0.98%
+2.19%
+1.35%
0.00%
OPUS 151.8
+1.20%
+5.26%
-0.26%
0.00%
0.00%
OTT1 149.2
0.00%
-0.45%
MOL 2,810
-1.82%
-0.52%
ALTEO 3,000
0.00%
0.00%
-0.22%
0.00%
0.00%
-1.07%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.17%
0.00%
0.00%
SunDell 45,600
0.00%
+1.01%
0.00%
-0.52%
-9.40%
-1.11%
-1.33%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,280
-6.29%
0.00%
NAP 1,230
0.00%
0.00%
-5.35%
Forrás
RND Solutions
Világgazdaság

A kkv-k külpiacra lépnének, de hol az állami támogatás?

Több koncepció is van a kis- és középvállalatok külpiacra lépésének a segítésére

Két, a céljait tekintve szinte megegyező, ám az odavezető utat tekintve gyökeresen eltérő koncepció is készült a hazai kis- és középvállalatok külpiaci tevékenységét segítendő. A már korábban ismertté vált, a Magyar Külgazdasági Szövetség (MKSZ) által kidolgozott kereskedőházi projekt (Magyar Főnix) egy módosított változata mellett ugyanis a KKVHÁZ Zrt. is előállt saját, hálózatban gondolkodó klasztertervével.

Sőt, mint megtudtuk, van egy harmadik koncepció is, az, amelyet a szaktárca apparátusa készített. Az, hogy végül megvalósul-e bármelyik is, illetve, ha igen, melyik, nem tudni. Botos Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára ugyanis lapunknak azt mondta: majd akkor döntenek, amikor elfogadják a külgazdasági stratégiát, s tudni fogják, pontosan mennyi pénz áll a kereskedőház-szerű projekt céljára. A külgazdasági stratégia egyelőre közigazgatási egyeztetés előtt van.

A kormányváltáskor a gazdasági tárca illetékesei még arról tárgyaltak az MKSZ-szel, hogy mintegy 400-600 millió forinttal is tudnák támogatni több – komplex tudásbázisú, a magyar termékek és szolgáltatások exportját elősegíteni hivatott – kereskedőház létrejöttét. Ma már legfeljebb 100 milliót tudnak e célra szánni.

„Valóban 100 millió forint van nevesítve erre a célra a költségvetésben” – mondta lapunknak Gulyás József, a klaszterkoncepcióval előállt közösségépítő, klaszterszervező vállalat, a KKVHÁZ irányítója. Szerinte pár tízmillió forint is elég lenne a vállalkozások gazdasági hálózataként elképzelt klaszter startjához. Két-három évig lenne lekötve az állam által ebbe befektetett pénz, ugyanis részvényeit később eladná a klaszter többi tagjának.

A külgazdasági klasztertársaság a határon innen és túl tevékenykedő, együttműködő kkv-k versenyképességét szeretné növelni, hiszen – vallja Gulyás – gyakori, hogy az eltérő cégek kapacitása nem elegendő a külpiacokra való kijutáshoz, ám együtt már nyílna lehetőség számukra akár a világ-piacon is. A társaság a megyékben és a Kárpát-medence térségének országaiban működtetne alközpontokat.

A klaszterre jellemző módon a legkülönfélébb profilú vállalkozások lennének a részei. Az elképzelések szerint a klaszter kicsiben indulna, első lépésben a kínált termékeket, szolgáltatásokat, kapacitásokat a világhálón tenné ismertté, és csak a második-harmadik lépésben szervezne személyes tárgyalásokat. Kezdetben a Kárpát-medencei és a délkelet-európai térségre, illetve a mezőgazdaság, élelmiszer-, környezet- és megújulóenergia-ipar terén értékesíthető termékekre és szolgáltatásokra koncentrálna a társaság. n N. Vadász Zsuzsa

Szárnyaszegett Magyar Főnix

A Magyar Főnix néven ismertté vált koncepció a japán kereskedőházak mintájára működne. Legalább 51 százalékban hazai bejegyzésű, illetve magyar magánszemélyek tulajdonában lévő kkv-knak nyújtana komplex coaching szolgáltatást.

A Magyar Külgazdasági Szövetség évekkel ezelőtt kidolgozta ennek koncepcióját, az állami támogatású megvalósításból azonban a folyamatos tárgyalások ellenére nem lett semmi.

Miután a rendelkezésre álló forrás is jelentősen lecsökkent, ma már egy meglévő cég felfejlesztéséről van csupán szó.

Ez lenne a Tesco Consulting, amelynek az ügyvezetője – az MKSZ égisze alatt – ki is dolgozta a projektet, erről meg is kezdődtek a tárgyalások a szaktárcával, ám azok utóbb megrekedtek.


A Magyar Külgazdasági Szövetség évekkel ezelőtt kidolgozta ennek koncepcióját, az állami támogatású megvalósításból azonban a folyamatos tárgyalások ellenére nem lett semmi.

Miután a rendelkezésre álló forrás is jelentősen lecsökkent, ma már egy meglévő cég felfejlesztéséről van csupán szó.

Ez lenne a Tesco Consulting, amelynek az ügyvezetője – az MKSZ égisze alatt – ki is dolgozta a projektet, erről meg is kezdődtek a tárgyalások a szaktárcával, ám azok utóbb megrekedtek. Kkv-k a külkereskedelemben - Jellemzően saját előállítású késztermékeket értékesítenek, főként a szomszédos országokban

- Exportstruktúrájukban a feldolgozóipari, ezen belül is a könnyűipari termékek dominálnak

- Nagyon jelentős az árfolyam-érzékenységük, illetve árfolyamkitettségük

- A válság alatt a magyar és a külföldi kkv-k súlya 21-ről 23,4 százalékra nőtt (2008-ról 2009-re) -->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek