Aggályos a hőtámogatás?
Ez lenne szerintük az az ösztönzési forma, amely jól illeszkedik az uniós szabályozáshoz, s máshonnan, például Lengyelországból kis módosításokkal már bevált rendszereket lehetne átvenni. Az idő nagyon fogy: a kapcsolt társaságoknak meg kell kötniük a július 1-jével kezdődő új gázévre szóló vásárlási szerződéseiket is, de ehhez tudniuk kellene, milyen szabályozás vonatkozik rájuk.
A fentiekhez hasonlóan vélekedik a KÁT-ból már kikerült Budapesti Erőmű Zrt. (Bert) vezérhelyettese is, aki a pénteki sajtóbeszélgetésen ismertette azokat az aggályokat is, amelyek a kormány által a KÁT megszűnése utáni időszak szabályozásával kapcsolatban megfogalmazódtak. „A fűtési idény kezdetétől hőoldali támogatás segítené a távhőtermelés és -értékesítés gazdaságosságát, csakhogy ilyen megoldásra nemigen van példa az EU-ban” – mutatott rá Vinkovits András.
A példanélküliség azért is buktató, mert szinte a nulláról kiindulva kell új szabályozást létrehozni, s mert megeshet, hogy az uniós illetékesek tiltott állami támogatást vélnek felfedezni benne. Az energiatársaságok helyzete akkor is aggályos, ha zökkenőmentes lenne ezen támogatás bevezetése. Ekkor ugyanis csak a fűtési idényben kapnának segítséget, holott azon kívül is fenn kell maradniuk, sőt, a lakosságot el is kell látniuk forró vízzel. „Ez a forró víz hatalmas veszteséget fog termelni” – jelentette ki.
Kérdés az is, mi lesz, ha a távhőárak a hatósági árak megszületéséig befagyasztva maradnak.
Emiatt a Bertnek a fűtési idény kezdetéig 600-800 millió forint vesztesége lesz, amely – ha a befagyasztás fennmarad, s támogatást sem kap –, az év végére 2,6-2,8 milliárd forintra nő. A mínuszt az okozza, hogy a hőtermelés céljára elégetett gázért többet fizet, mint amekkora bevétele keletkezik a forró víz eladásából.
Vinkovits András szerint célszerű lenne tehát a hőoldali támogatás mellőzésével máris a kapcsolt bizonyítványt bevezetni. Ennek a támogatási rendszernek az a lényege, hogy a nagyobb erőművi hatásfok elérésére ösztönöz. Az uniós gyakorlat szerint ugyanis legalább 70 százalékos hatásfokú társaságok minden megtermelt megawattra egy-egy „kapcsolt bizonyítványt”, lényegében tehát kvótát kapnak, amelyet a kereskedőkön keresztül a felhasználóknak meg kell venniük. Szabályozás kérdése, hogy a kvóta mögött mekkora pénz álljon, s hogy annak nagysága évről évre hogyan alakuljon. Ugyanakkor a kapcsolt bizonyítvány a rendszer lényege miatt is a lehető legalacsonyabb támogatást adja, mert a távhőtermelők egymással versenyeznek azért, hogy ki milyen áron tudja eladni a bizonyítványát.
Mihez kell majd alkalmazkodni?
Az áramkereskedők persze így is úgy látják, hogy mindennemű támogatás torzítja a piacot. Pillanatnyilag mégis inkább azt tartják a legfontosabb kérdésnek, hogy milyen szabályozás vonatkozik majd a KÁT-ból kikerülő termelőkre, mekkora kapacitások esnek ki fizikailag az áramtermelésből, azaz milyen lesz az a piaci helyzet, amelyhez a kereskedőknek alkalmazkodniuk kell július 1-jétől.
