A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szakértője azt mondta: a Lázár János és Balsai István fideszes képviselő által benyújtott törvényjavaslat, amely szerint megszüntethetővé válna az öregségi előtt folyósított nyugellátás, érinti a korkedvezményes nyugdíjban részesülőket, például a rendvédelmi vagy a vegyipari dolgozókat - ez a kör nagyjából néhány tízezer embert jelent -, de kiterjed a korhatár alatti rokkantnyugdíjasokra is, akik viszont majdnem négyszázezren vannak.
Simonovits András kiemelte, hogy a rendvédelmi dolgozók láthatóan nagyon jól szervezettek, de a rokkantnyugdíjasok nem tudják magukat ilyen módon összeszervezni. Ha egy 55 éves rokkantnyugdíjastól elveszik 60-70 ezer forintos rokkantnyugdíját és kap a helyett 30 ezer forintot, "az megnézheti magát" - tette hozzá.
A rendvédelmi dolgozókra vonatkozóan ugyanakkor a közgazdász is szükségesnek tartja a jelenlegi, "nagyon laza" gyakorlat szigorítását. Véleménye szerint lehetséges, hogy nekik harminc, ötven vagy akár száz százalékkal nagyobb bért kellene kapniuk és akkor dolgozhatnának 55 éves korukig.
A javaslat szerint az a nő, aki 54 évesen, 40 év - adott módszerek, szorzók alkalmazásával kiszámított - szolgálati idő után nyugdíjba megy, teljes nyugdíjat kap. Simonovits András szerint ehhez képest abszurdum, hogy ha egy 59 éves férfi vagy nő nyugdíjba ment, azt vissza akarják terelni a munkaerőpiacra.
Lázár János és Balsai István múlt pénteken terjesztette az Országgyűlés elé alkotmánymódosítási javaslatát, amely rögzítené: nyugdíjat az kaphat, aki betöltötte az általános öregségi nyugdíjkorhatárt. Ugyanakkor törvény rendelkezhet arról, hogy a korhatárt még el nem érők is részesülhessenek nyugdíjban. A javaslat indoklása arra utal, hogy ez például a nők 40 évnyi munkaviszony utáni nyugdíjba vonulására vonatkozhat.
A módosítás szerint "az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően folyósított nyugellátás törvényben meghatározottak szerint csökkenthető és szociális ellátássá alakítható, munkavégzésre való képesség esetén megszüntethető".
