Különös átmenet éve 2012 a magyar önkormányzatoknak. Több települési intézményt már január 1-jétől államosítottak, de az új önkormányzati törvény, amely alapjaiban változtatja meg a települések gazdálkodását, csak 2013-tól lesz hatályos. A köztes időre megoldást kellett találni arra, miből finanszírozzák a városok egyre növekvő forrásigényét. Túl nagy mozgástér nem volt, de sok önkormányzat így is próbált kreatív megoldásokat találni.
Igaz, ezek többsége egyelőre csak papíron létezik, a gyakorlati működőképesség erősen kérdéses. A leginkább általános az a megoldási javaslat, amely a városi tulajdonok, döntő többségben ingatlanok értékesítéséből remél néhol meglepően nagy többletbevételt. Erre hagyatkozva több önkormányzat is olyan számokat írt be a városi költségvetés erről szóló sorába, amely legalábbis nagy optimizmusról árulkodik. Pusztán a számokat nézve Pécsett a legnagyratörőbb a terv: az ország egyik legeladósodottabb nagyvárosában 2012-re költségvetési többletet terveznek, igaz, mindössze 28 millióval lenne több az önkormányzat bevétele, mint a kiadások. Mindennek az alapja azonban az, hogy kétmilliárdot remélnek az önkormányzati ingatlanok értékesítéséből vagy bérbeadásából, hasznosításából, nem meglepő, hogy a költségvetés vitájában ezt a várakozást érte a legtöbb kritika. Hasonlóan merész tervezés segítette Hódmezővásárhely vezetőit is ahhoz, hogy többletet tervezhessenek a büdzsébe: ott pontosan egymilliárdot várnak a hivatalos megfogalmazás szerint az önkormányzat tárgyi eszközeinek és immateriális javainak értékesítéséből, miközben a költségvetési többlet 459 milliós lenne. Kétmilliárdra számít ebből Debrecen is, ott nullszaldós költségvetést írtak.
Különös elképzelés látott napvilágot tegnap Budapest finanszírozási terveiről is: az origo.hu szerint adót vetnének ki azokra a cégekre, amelyek telkei alatt közművezeték van, és ebből a bevételből is próbálnák megmenteni a BKV-t. A hírportál szerint a közműadótól évente 15 milliárdot remélnek.
A korábbiaknál jóval több önkormányzat próbálkozik ingatlan- vagy kommunális bevezetésével, gyakran nem is azok, ahol a legnagyobbak az ingatlanok. Budapesten például sem az I., sem az V. kerületben nem vezettek be ilyet, mivel az idegenforgalmi bevételekből különösebb nehézség nélkül el tudják tartani magukat. Zugló viszont az idén bevezette ezt, a kevésbé jómódú Óbudán és Újpesten is kell kommunális adót fizetni. A főváros külső kerületei közül még Budafokon fordultak hasonló módszerhez, igaz, ott az épületek nagyobbak, mint a város északi, lakótelepes részein. Vidéken ez kevésbé terjedt el.
Annál fontosabb lehet az az idei újdonság a vidéki városok számára, amelyet Kósa Lajos már el is töröltetne: az építményadót immár ki lehet vetni az egészségügyi intézményekre is. Mindez több tízmilliós extra bevételeket hozhat a településeknek, az egészségügynek viszont nehézséget jelent. A módosítás azt mutathatja, hogy a kormánypárt szerint túlzásba estek, amikor ezt lehetővé tették.
Az agglomerációtól kérne pénzt Budapest a BKV finanszírozására
Ne csupán Budapest, a környező települések is vegyenek részt a BKV finanszírozásában – ez szerepelt egyebek mellett abban a tervezetben, amelyet a főváros vezetői küldtek el a kormánynak. A kiszivárgott tervezet, amelyre hivatalos reakció nem érkezett, a helyi adók emelését tenné lehetővé Budapesten és a fővárosi agglomerációban. Komoly vita folyik arról is az egyes adók esetében, hogy hova kelljen azokat befizetni, a kerületekbe vagy a fővárosnak; az elmúlt hónapok változásainak győztesei a kerületek.
