Akik nyertek a gyenge forinton
Jó üzlet lett az agrárium tavaly, a felfutásnak pedig nem csak a világpiaci árak növénytermesztőknek kedvező alakulása volt. Az Európai Unióba exportáló hazai gazdák számára paradox módon jót tett a Magyarországot övező gazdaságpolitikai bizonytalanság, és az ebből eredő forintgyengülés, hiszen ez jelentősen javította exportpozíciójukat. A tavalyi év részben emiatt is volt sikertörténet a növénytermesztők, főként a kalászos gabonák és a kukorica termelőinek.
Az agrártermékek külkereskedelme 2011 első háromnegyed évében 26 százalékkal nagyobb aktívummal zárt, mint egy évvel korábban.A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitelének értéke a múlt év január-szeptemberi időszakában 4,988 milliárd euró volt, míg a behozatal értéke 3,132 milliárd eurót tett ki – közölte egy múlt év végi jelentésében az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI). A végső mérleg a 2011-es év egészét nézve még kedvezőbb: az agrárium szerepe kiemelkedő volt a váratlanul jó GDP-adat összetételében.
Az agrártermékek külkereskedelme 2011 első háromnegyed évében 1,856 milliárd euró aktívumot eredményezett. Ez 26 százalékkal nagyobb, mint 2010 azonos időszakában volt. A kivitel 21,2 százalékkal, a behozatal 18,6 százalékkal nőtt. Az adatok szerint tavaly az agrár-külkereskedelmi forgalom értéke minden hónapban magasabb volt, mint az előző év azonos időszakában. Az exportértéke 15-30 százalékkal, az importé egyes hónapokban 5 százalékkal, máskor 30 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
A vizsgált mezőgazdasági és élelmiszeripari termékkör 24 árucsoportja közül 20 árucsoport exportértéke emelkedett 2011 első háromnegyed évében, az előző év azonos időszakához képest. Legnagyobb mértékben - közel 200 millió euróval - a gabonafélék export árbevétele nőtt. De az élelmezésre alkalmas húsfélék és az állati, valamint a növényi zsírok és olajok árbevétele is jelentősen - 119, illetve 123 millió euróval - emelkedett.
„Az élelmiszeripar és a mezőgazdaság nettó exportőr Magyarországon, a többlete 2,5 - 3 milliárd euróra tehető. Tehát minden 1 forintnyi gyengülés 2,5 - 3 milliárd forint pluszbevételt hoz az agráriumnak és az élelmiszerágazatnak” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Raskó György. Az agrárközgazdász hozzátette: „átlagosan a normálisnak tekintett szinthez képest tavaly 15 forinttal gyengébb volt a hazai fizetőeszköz az euróval szemben, vagyis az ágazat így legkevesebb 35 milliárd pluszot tudott elkönyvelni.” Raskó hangsúlyozta: az exportpozíció ilyenformán romlik egy esetleges IMF-megállapodás nyomán fellépő forinterősödéssel.
A forintgyengülésből adódó előny természetesen nem egyformán érintette az élelmiszergazdaság szereplőit. Az alapanyagtermelők, a külföldre szállító gabonafélét, és olajos magvakat termesztő gazdák jártak a legjobban a gyenge forinttal. Ez a gazdálkodói kör komoly nyereségre tehetett szert a bizonytalanság okozta árfolyamszint révén. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar szereplői közül azok tudták kevésbé kihasználni a lehetőséget, amelyeknek tevékenységükből adódóan kiemelkedően magas az importhányaduk. Így nem tudott vagy nem teljes mértékben tudott élni a lehetőséggel a húsipar. Ennek fő oka, hogy az ágazatban döntően felhasznált sertéshúsnak mára csaknem 40 százalékát külföldről, jellemzően az euróövezetből hozzák be, így a forintgyengülés ebben az esetben költségnövekedést jelentett.
